35.rész-csütörtök

Hát igen...a nővérem, akit kitagadtam és Tom aki hát még mindig félisten elvégre Tom, de most haragszom rá is éppen közeledtek.Én kicsit jobban szorítottam Bill kezét, de ő nem szólt rám. Persze ideges voltam. Csak egyre közeledtek és hát megálltak előttünk. Mi nem szólaltunk meg. Én konkrétan nem néztem Tinára. Inkább a csizmám orrát bámultam, mintha valami nagyon érdekes dolog lenne rajta.
-Vera...-mondta Tina. Nem néztem rá. Valahogy nem tudtam.-Figyelj meg kéne beszélnünk.
-Bill, nekünk is...-mondta Tom. Most nagyon jó lett volna Bill gondolataiba belelátnom. Az lesz amit ő mond.
-Nekünk nincs miről beszélgetnünk!
-Bill kapj már az agyadhoz!-Tom nagyon ingerült volt- Neked együttesed van! Ha most bedobod a durcás kisfiút az rámehet a karrierünkre! Én nem akarom ezt a lehetőséget elbaszni! Idáig ezért küzdöttünk nehogy már szétcseszd egy kis baromság miatt!-Na ez most idáig meg se fordult a fejemben. Bill tényleg egy együttes frontembere, nem rúghat fel mindent. Ki kell békítenem Tommal vagy lőttek az életének, és az ha nagyon gondolkodok akkor miattam lenne, és azt én nem élném túl...De látszott rajta, hogy ő se nagyon gondolt ebbe bele. Tom szavai hatással voltak rá. Már Tom is visszavett az arcából és Tinával együtt könyörgően néztek rám és Billre. Én ránéztem Billre felé fordultam. Ő a szemembe nézett azzal a gyönyörű barna szemeivel. Én átöleltem őt.
-Igaza van.A kedvemért bocsáss meg neki-súgtam a fülébe könnyes szemmel. Igen, könnyes szemmel, ugyanis nagyon fájt volna ha miattam feloszlik a banda. És Billen éreztem a tanácstalanságot. Meg volt sértődve persze, de nagyon rosszul érezte magát amiatt, hogy Tommal nincs jóban. nem mondta ki de tudtam hogy így van.Kiengedtem az ölelésből. Mindkét kezét fogtam, majd ő megsimogatta az arcom. Nem voltam benne biztos, de szerintem az ő szeme is könnyes volt. Egy könnycsepp végigfutott az arcomon. Ő gyengéden letörölte, majd megcsókolt.
-Szeretlek.-mondta.
-Én is.-mondtam még mindig könnyes szemmel. Majd Bill Tomhoz fordult.
-Gratulálok az új csajodhoz!-mondta vigyorogva. És megölelte Tomot. Én Tinához fordultam.
-Bocsi hogy megint sértődékeny picsa voltam.-nevettem könynes szemmel és megöleltem Tinát.
-Jajj bocs, én olyan szemét voltam.-Most össznépi békülést folytattunk te így bocs én úgy bocsi, aztán az egész nagy nevetésbe ment át. Olyan boldog voltam!!!!! Kibékültünk Tináékkal, Billel szeretjük egymást. Komolyan ennél jobb már nem is lehetne semmi :)