Ma szeptember elseje van! Boldog 20. születésnapot Bill és Tom Kaulitznak!!!!!!!!!!!!!!
***************************************************************************
A tűz miatt nem lehetett visszamenni a suliba ígyhát a tanárok hazaengedtek minket. Georg odajött hozzánk (azért hozzánk mert Bill mellettem ült és csak úgy ültünk és néztük egymást. Próbáltuk feldolgozni a történteket "csoportterápiával")
-Figyelj Vera, hogy van a lábad?-kérdezte Georg.
-Hát azóta nem próbáltam felállni, de most megpróbálom-mondtam, és lassan elkezdtem felállni.
-Áúú!!!Ez nem megy.-estem volna vissza, de Bill elkapott.
-Köszi.-mondtam.
-Semmiség.-mosolygott rám Bill. Én visszamosolyogtam rá. Khm...ígyhát most éppen az ölében csücsültem.
-Ha gondolod elvihetlek orvoshoz.-mondta Georg.
-Hát lehet, hogy az kéne. Megtennéd?-kérdeztem.
-Persze!-vágta rá Georg.-És akkor már a sebedet is megnézetheted!-Fuh, tényleg. Már el is felejtettem azt a csúnyaságot ami az arcomon dísztelenkedett. Bill és Georg segítettek felállni, és elmenni az autóhoz. Közben Gustav, Tom és Tina is csatlakoztak. Valami viszont feltűnt. TOM MIÉRT KAROLJA ÁT MARTINA DEREKÁT????? Ezek járnak?! Hát behalok! Véletlen nem szokta valaki csak úgy ölelgetni más derekát. És Tina meg Tom vigyorognak. Szépen állunk! Majdnem meghal mindkettőjük testvére, ezek meg ilyenkor jönnek össze? Ez nem bunkóság egészen véletlenül? De most jobb dolgom is volt, minthogy kérdezgessem őket. El kellett jutnom Bill és Georg segítségével Georg autójáig.
Lassan el is értük az autót, és Bill besegített a kocsiba, majd hátranézett pont Tomékra. Khm...Tom és Tina ott ölelkeztek éppen meg smároltak! Billnek (meg persze nekem is!!!!) majd' kiesett a szeme a helyéről.
-Tom te mi a szart csinálsz?-üvöltött felháborodottan. Jól van, akkor nem csak engem dühít ez a váratlan fordulat.Tina és Tom együtt?
Tomék abbahagyták a smárolást. Tom ránézett kis vigyorral az arcán Billre.
-Hát mégis szerinted? Ő itt az új barátnőm! -fordult Tina és Tom Bill felé. Azt hittem felrobbanok az idegességtől, de szerintem Bill is így érezhetett. Georg és Gustav csak szimplán úgy néztek az "ifijú párra" mint az idiótákra. Gustav beszállt a kocsiba, és Bill szinte beugrott mellém. Úgy bebaszta dühében a kocsiajtót, hogy Georg odaszólt:
-Hé, Bill vigyázzál már kicsit jobban arra az ajtóra!-majd ő is beszállt az autóba. Tinát és Tomot ott hagytuk. Mindketten iszonyú dühösek voltunk Billel.
-Hát ez gyönyörű volt!-mondta Gustav gúnyosan.
-Az!-mondta Bill mérgesen-Egyszerűen hülyét kapok már a bátyámtól. Hogy komolyan! Majdnem elpatkoltunk, erre meg elkezd csajozni! Na, azért a nővéred is nagyon tud!Le se szarja mi van veled! Pont összeillik Tommal...-mondta ezt már nekem.
-Pontosan!-mondtam.
-Egyébként nem akarok tolakodni, de mit csináltatok a kisudvaron?-kérdezte Georg.
-Lógtunk tesiről.-mondta Bill. Gustav és Georg nevetett.
-Ja az jó hely! Ti is odajártok cigizni?
-Igen-mondta Bill.
-Régen én is odamentem-mondta Georg.
-És már nem mész oda?-kérdeztem.
-Nem. Már nem.
-Miért?
-Már a WC-be járok cigizni!-nevetett Georg.
-Jaaa...értem-nevettem én is. Pont ekkor érkeztünk meg a kórházhoz.
2009. szeptember 1., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése