28.rész-szerda

Gondolom mondanom sem kell olyan hosszú volt az a 2 egész perc ameddig Bill átért, hogy legalább 1 órának tűnt nekem (mint említettem 2 egész percről volt szó!!!) Kopp-kopp.
-Gyere!-mondtam ugyanis kopogtak az ajtómon. Vajon ki lehet az csak nem a Télapó? XD Hát de nem ám! Khm...Bill Kaulitzom jött be.
-Szia!-köszönt édes mosollyal.
-Hello!-köszöntem én is és felültem. Bill körülnézett a szobámban. Khm...volt mit néznie (mármint nem engem, de engem is nézhetett volna :P) Szóval ha én most Bill Kaulitz lettem volna akkor érdekesen reagáltam volna. Miért is? Ohh...soroljam? Kismillió poszter, a fönti TH felirat, a függöny a takaróm, a párnáim...most nem folytatnám, de szerintem ennyi is elég a felsorolásból.
-Csinos a szobád...-mondta vigyorogva.
-Ohh köszi izé...mármint...nem volt időm még leszedni...-mondtam.
-Leszedni? Miért?-kérdezte Bill vigyorogva-Így élőben már nem is tetszek?-Aaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!!!!Tetszik? Naná hogy tetszik, de még mennyire! És most ezt így mondjam is ki? Bár végülis nyílt titok meg minden de mindegy...
-Ja nem márminthogy de csak téged biztos zavar vagy áhh nem tudom-na most totál hülyét csináltam magamból. Összevissza beszéltem. Bill nevetett.
-Jajj ne legyél már zavarban! Engem nem zavar. :)-hmm...nem zavarja? Okés :D
-Ja hát ok.-mondtam.-Nem ülsz le?-kérdeztem.
-Hát a fotel messze van az ágyadtól és én közel akarok lenni hozzád :)-ohh én mindjárt elpirulok. De édes! Közel akar lenni hozzám.
-Akkor ülj fel az ágyra te kis ütődött-nevettem.
-De akkor nem férsz el kényelmesen...-mosolygott.
-Te ennyire tehénnek nézel?-nevettem-Nézd már meg mekkora ez az ágy! Na ülj fel mert megsértődöm!
-Jól van na!-nevetett Bill és felmászott mellém. Most így egymás mellett ültünk az ágyamon...hmm...mennyi mindent lehetne így csinálni? :D Mondjuk beszélgetni? XD-Nem volt baj abóól tegnap hogy olyan későn jöttél haza?
-Hát csak Tina volt itthon kérdezett meg minden de ő elnéző velem :D-vigyorogtam-Tényleg te mit tudsz róluk? Mármint Tináról és Tomról?
-Hát nem nagyon beszéltem erről Tommal...
-Aha értem.
-Egyébként aranyos a cicád.
-Jóhogy hiszen ő is Bill!-Upsz, már megint előbb dumáltam mint gondolkodtam...Ezt most ki mondtam...
-Hehh milyen igaz!-nevetett Bill.
-Bill-cica gyere ide!-engedelmes macskám van mert azonnal felugrott az ágyra és az ölembe mászott. Erre én elkezdtem simogatni majd odanyomtam Bill kezébe aki idáig mosolygott, most viszont úgy megijedt, mintha gránátot adtam volna a kezébe.
-Jájj!-kiáltott fel. -Aaaaranyos c-c-cicus...
-Te félsz tőle?-kérdeztem és visszavettem Billt.
-Mi? Hát...az állatokat inkább csak nézem...-mondta szégyenlősen.
-Ohh, akkor bocsi...Nem akartalak megijeszteni...
-Nem semmi baj...-mosolygott.
-Akkor jó.De miért nem mondtad akkor nem hívtam volna ide...
-Féltem hogy kiröhögsz vagy ilyesmi...-mondta.
-Hehh ilyennek ismersz?! Jól van megsértődtem!-viccelődtem és úgy csináltam mintha mennyire megsértődnék. Persze Bill vette a lapot és belement a "játékba".
-Megsértődsz? Jóóól van te akartad!-mondta ördögi vigyorral és elkezdett közeledni felém.Én meg másztam volna hátrébb de ott fal volt.
-Húha! Most megölsz?-kérdeztem vigyorogva.
-Á-áá...Sokkal rosszabb lesz hidd el-mondta olyan lassan. Mint egy pszichopata XD És még mindig csak közeledett...Már elég érdekes pózban voltunk...Mert Bill épp négykézláb volt fölöttem. De ez most így épp még az én perverz agyamnak sem tűnt fel, hiszen most éppen gyilkolósdit játszottunk.:D (komolyan mint az oviban XD) Aztán Bill megállt fölöttem és nemes egyszerűséggel rámült...Mármint úgy a combomra ült, de ha kicsit előrébb lett volna tényleg félreérthetetlen helyzetbe lettünk volna (mondjuk így is de mindegy)
-Most búcsúzz el az életedtől!-mondta eszelősen és elkezdett csikizni.
-Ááááááh ne!-nevettem-Bill hagyd abba! Ne már!-de Bill nem igazán akarta abbahagyni. Szóval ez így még mindig eléggé kétes volt. Ebben a percben berontott Tina.
-Hello fia...öhm izé...Zavarok?-kérdezte.
-Hát ööö...-na most úgy Billel végignéztünk magunkon. Ő épp rajtam trónolt, kicsit fölémhajolt és lefogta a kezeim. Na ez ciki volt...-Nem dehogy! Bill éppen halálraakart csikizni!-mondtam nevetve és Bill is nevetett.
-Bizony!-mondta bólogatva.
-Jaa...értem na mindegy én el is megyek csak azért jöttem...áhh de mindegy sziasztok!-és kiment. Upsz...az életbe nem mossuk ki magunkat hogy nem éppen AZT akartuk csinálni. Mondjuk Tinának lehetne annyi esze hogy nem akkor fogom amikor mindenki itthon van. Nem? De az is igaz hogy fordított esetben én is így reagáltam volna. Nem! Én rosszabbul kezeltem volna de ebbe most nem érdemes belemenni...
Szóval ugyan Tina kiment Billel még mindig az ajtót néztük .(még mindig nem mászott le rólam, ennyire kényelmes lennék? XD) Most hogy ennyire közel kerültem Billhez nem tudom olyan furcsa érzésem támadt. Most Bill a szemembe nézett. Gyönyörű volt! Igen, Bill gyönyörű volt! Nem tudom én annyira...letámadtam volna legszívesebben. Főleg ez a kis kacér félmosoly ami az arcán volt. Ellenállhatatlan volt. Huhh visszakéne fognom magam mert még a végén tényleg rámászok...
-Khm...Bill kényelmes vagyok?
-Hát igen!-felelte vigyorogva. Hmm...Billel mi van most? Olyan kihívóan viselkedik. Mármint a testbeszéde, az arca, és a hangja...
-Akkor jó!-nevettem. Ő is nevetett.-Na jó mostmár tényleg leszállhatnál rólam, ez már nem vicces-mondtam de azért még mindig vigyorogtam.
-Eszem ágában sincs! Hiszen most kezdtem volna élvezni...-mondta már megint azzal az eszelős hangjával. Te jó ég! Mit akar ez?! Felemelkedett négykézlábra és a szemembe nézett majd egyre csak közeledett...közeledett...közeledett...A kezét a nyakamra tette.
-Hmm...friss vér? Te pont jó leszel...-Vámpír? Most vámpírosdit játszik? Bill feje már az arcomnál volt, és közben ugye fölöttem volt még mindig négykézláp. Ez egyre kétesebb. Ha most bejön valaki... Az orrunk szinte már össze ért erre ő:
-Hamm!-és összecsattintja a fogát mintha megharapott volna :D Aztán felpattant rólam és visszaült mellém. Hehh....most éppen sokkot kaptam. Már majdnem és erre hamm! Ez nagy volt. Bill elnevette magát aztán persze én is (amint magamhoz tértem) ez nem mindennapi élmény volt, bár nem történt semmi azért mégis. :D