A hét videója:

2009. október 30., péntek

igen! igeN! igEN!! iGEN!!! IGEN!!!!

Jááááááááááááááááááááááááááájjjjjjjj Édes Istenem! igeN! igEN!! iGEN!!! IGEN!!!! Ott leszek a március 30-i bécsi TH koncerten!!!!!!!!!!!!! Annyira király lesz h azt el se tom mondani. Amikor itthon aztmondták anyumék h elmehetek meg mindent megbeszéltünk én kajak ugrálni meg tapsolni kezdtem meg el is sírtam magam szal nagyon örültem. Egész este le se lehetett lőni olyan boldog vtam xD Ma meg másról se tudok beszélni, akárkivel beszélgetnikezdek csak a TH koncertről tudok beszélni. Szal gondolhatjátok mennyire túlpörögtem xD Fuh 10000000000 bocs h most nem a sztori ez csak olyan mellékbejegyzés, de ezt muszály volt most megosztanom mindenkivel :D És majd hétfőn vszi új rész meg minden ugyhogy addig türelem ;)

2009. október 29., csütörtök

55.rész kedd

Ez az 55. részem szal már 5 résszel elhagytam az ötvenet vagyis a félszázat, ez meg 5 5 vagyis 10 xD na mindegy ez most nem számított a sztorihoz. De ha már TH-s a blogom akkor had írjam ezt le: Ma v holnap kiderül h megyek-e a Bécsi TH koncertre!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szal léccyke szurkoljatok nekem ^^ Mert ha megyek akkor majd írok nektek külön egy TH koncertről szóló ff-t is :D Na jó nem rabolom az időtöket meg a sajátomat se xD táttárátáttátá! Itt a kövi adag rész is ;)

******************************************************************************



Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Meg se néztem ki az csak beleszóltam, mert azt hittem Bill hívott fel.
-Szija, Bill te vagy az?-kérdeztem.
-Eumm...Kislányom jóreggelt csak én vagyok az.-szólt bele anyu. Upsz. Télleg akkor vagy most érkeztek meg, vagy csak felébreszt hogy suliba menjek. Akkor kávét is küldhetne...
-Ja bocsi azthittem...mindegy.
-Azthitted Bill. Miért hívna? Összevesztetek?-kérdezte anyu. Hát hiába előtte se tudok titkolózni egyből rájön.
-Hát egy picit...-mondtam.
-Ohh szegénykém...Na mindegy majd ma úgyis kibékültök biztosan.-mondta.
-Most érkeztetek meg?-kérdeztem.
-Igen.Itt egyébként most fél egy van...
-Aha az jó...
-Na légyszi ne felejtsetek el suliba menni. Jó?
-Jónak nem jó, de nem felejtünk el.-mondtam.
-Rendben. Majd este hívlak. És Bill miatt ne szomorkodj! Majd kibékültök ;)
-Köszi anyu. Aranyos vagy. Na akkor szija!
-Szija kicsim. Puszilunk
-Mi is szija!
Hhhhh...fel kéne kelni...Még csak fél hét. Na mindegy felkelek. Ugyis kéne valami kávé félét csinálni. Kikászálódtam az ágyból és kinéztem az ablakon. Az utca még sötét volt. Csak halványan kezdett már világosodni az ég alja. Az ablakomból pont Billék házát láttam. Hosszan néztem az egyik sötét ablakra, amiről történetesen tudtam, hogy Billé, majd a fürdőfelé vettem az irányt. Gyors vettem egy kellemes zuhit, aztán felöltöztem, emberi külsőt varázsoltam magamra (magyarul:smink+hajbelövés) majd elpályáztam a konyha felé. Odatettem egy kávét, Tinának meg betettem egy kenyeret a kenyérpirítóba. Aztán várakozás közben kihasználtam a helyzetet hogy egyedül vagyok, és rágyújtottam egy szál cigire.
10 perc múlva Tina kómásan jött le. A pirítósa már készen volt a tányérjában a kávéja társaságában. Én a sajátomat most kezdtem el kortyolni. Étvágyam meg nemigazán volt...
-'Reggelt!-köszöntem neki.
-Hali!-köszönt kómásan-Ezt te csináltad?-mutatott a megterített asztalra és a reggelire.
-Látsz itt rajtam kívül még valakit?-kérdeztem.
-Nem.De mióta vagy fennt?-kérdezte mikor leült enni.-Mindig én vagyok hamarabb fennt.
-Hát elég rosszul aludtam, aztán félhétkor anyu felhívott és lejöttem.
-Aha értem. Hát köszi :) Mármint hogy ilyen rendes voltál és reggeli téren rám is gondoltál.
-Nincsmit...

54.rész hétfő

Olyan fél óra alatt sikerült összeírnunk a dolgokat. Rendeltünk magunknak két hétre előre minden napra kaját, egy ilyen ételhordó cégtől, meg magunknak aznapra pizzát, ugyhogy kész voltunk.
-Mennyi az idő?-kérdeztem.
-Negyed három.-mondta Tina.
-Szerinted felhívhatom már Billt?-kérdeztem.
-Szerintem még hagyd...Lehet, hogy még nem végeztek. Azt mondta Tom, az ilyen sokáig szokott tartani, és hogy majd este beszélünk.
-Aha értem...-mondtam kicsit szomorkásan. Még olyan rövid ideje vagyunk együtt, és már is összevesztünk egy ilyen kis hülyeségen...? Ez annyira rossz. És valahogy azt megértem, hogy most alapesetben se lehetnék Billel, és azt elviselném, de így hogy tudom, hogy haragszik rám, így egyszerűen nem bírok megmaradni.-De nekem fel kell hívnom!!!!-ezt most hangosan mondtam ki, pedig nem akartam. Tina erre halványan elmosolyodott.
-Akkor hívd.Lehet, hogy jólesne neki.
-Ok.-erre kicsit felbátorodtam.Elővettem a telómat és hívtam. Csöngött...csöngött...csöngött...
-Szia Vera! Bill most nem tud beszélni, mert fotózzák.
-Szia Tom.-hhhhhh.....igen ez Tom volt....sajnos :( -És mikor tudok beszélni vele?
-Hát nem tudom. Szerintem olyan 6 körül hívd fel, mert addigra végzünk. De várj! Majd megmondom neki, hogy hívtad, és szerintem ha lesz 2 perce felhív. Jó?
-Ok. Köszi Tom...-mondtam kicsit csalódottan.
-És Bill miatt meg ne szomorkodj! Az öcsém már csak ilyen őstulok, ne húzd fel magad a hülyeségein! Nem haragszik már rád, csak szeret hisztizni!-nevetett Tom.
-Köszi Tom, aranyos vagy.-mosolyogtam.
-Na most mennem kell. Majd beszélek akkor Billel. Szia!
-Szia!-letettem a telefont.
-Na?-kérdezte Tina.
-Hallottad Tom volt az...azt mondta majd beszél Billel.
-Na látod? Tom egészen jól tud rá hatni. És tényleg ne szomorkodj. Holnapra már semmi bajotok nem lesz. Rendben?-kérdezte.
-Rendben.-mosolyogtam. Mostmár egy picivel tényleg jobb kedvem volt.
-Na akkor mit csináljunk?-kérdezte Tina.
-Nem tudom...valamit! Légy kreatív.-nevettem.
-Ok. Akkor beszélgessünk.
-Jó. Miről?
-Mondjuuuuuuuk.Rólatok!
-Hát mit mondjak?-kérdeztem meglepetten.
-Mondjuk azt, hogy Tom miért is nem mehetett haza szombat reggel.....-hűűűűűűűűűűűűűha! Tinának még nem mondtam, semmit erről. Pedig azért elég sok minden történt akkor. Csak Billmacsek halála miatt szinte el is felejtettem (na jó. Ez azért túlzás. Azt nem lehet elfelejteni...)
-Hááááááááát.........-mondtam.
-Na? Szóval megvolt?
-Mi?-kérdeztem.
-Mi?Mi? Hát szerinted?
-Meg.-mondtam vigyorogva.
-És? Milyen volt?-kérdezte.
-Hát szerinted?Jó!
-Azt gondoltam.-nevetett Tina.-Na jó látom nem akarsz erről dumálni. Megértelek. Mindegy. Akkor nem faggatlak-mondjuk örültem, hogy nem kellett részleteznem neki az eseményeket. Végre nem faggatózik Tina mint máskor xD
-Köszi-mondtam.
-De még valami.....Ez fontos.-ezt komolyan mondta.-Ugyee védekeztetek?
-Hát...- Hulla fehérre sápadtam le. Szinte éreztem ahogy az összes vér eltűnt a fejemből.
a fenébe!!!!!!!!!Ennyire meggondolatlanok nem lehetünk! Vagy mégis? Ez akkor miért nem jutott egyikünk eszébe se? Nem védekeztünk! Most mi lesz? Ezt nem mondhatom el Tinának. Végülis csak egy alkalom volt. Meg az első is mindkettőnknek. Nem hiszem hogy összejött...-Persze.-bólogattam.
-Biztos?-kérdezte aggódva Tina. Biztos észrevette, hogy hazudok. Ha valakit, őt nem tudom áétverni.
-Biztos-mondtam meggyőzően. Szerencsére pont jókor csöngetett valaki az ajtón.-Ez a pizzánk lesz.-mondtam.
-Aha-mondta Tina és odament kinyitni az ajtót. Átvette a kaját és visszajött. Bekajáltunk beszélgettünk jó hamar elment a délután is. TV-t néztünk meg nevetgéltünk, olyan igazi csajos délutánt tartottunk. Aztán egyszercsak már azon kaptuk magunkat, hogy este 9 óra van.
-Hűűűűű,hogy elment az idő.-mondta Tina.
-Azaz! Szerinted felhívhatom már Billt?-kérdeztem. Mert Bill engem nem hívott fel.
-Szerintem várj holnapig.-mondta Tina.
-Na jó mindegy! Elmegyek fürödni aztán alszok. Mert ugyebár holnap el kéne mennünk suliba is....-mondtam.
-Muszááááááály???-kérdezte Tina.
-Hát kéne.-mondtam.
-De minek?-kérdezte Tina. Na ez egy jó kérdés! Minek?
-Nem tudom. Csak. De most tényleg megyek.
-Ok. Menjél csak én még nézek TV-t. Szia! Jóccakát.
Felmentem az emeletre. Vettem egy forró fürdőt. Közben volt min gondolkodnom. Már nem csak amiatt aggódtam, hogy Billel összevesztünk de más miatt is. Mi van ha terhes lettem?

53.rész hétfő

-Halihóóóóóóóó!!!Megjöttünk!-üvöltötte el magát Tina mikor beléptünk otthon az ajtón. Ő mindig így köszön....De válasz nem érkezett. Ledobtuk a táskánkat az ajtóba, levettük a cipőnket és bementünk. Hol vannak anyáék? Hiszen ma nem mondták, hogy elmennének...
-Te ezek hol vannak?-kérdezte Tina. Nem válaszoltam, hiszen én se tudtam. Odasétáltam a konyhapulthoz. Egy cetli volt rajta.
Hívjatok fel. Anya
-Te!Tina! Gyere!-szóltam neki, mert ő már éppen leült a TV elé.
-Na? Mivan?-kérdezte mikor ottermett mellettem.Megmutattam a cetlit.
-Ok. Hívd fel.-mondta majd visszaüllt az ágyra. Nem! Gyere már ide!
-Jól van-jól van! -és odajött mellém. Én hívtam anyut és közben kihangosítottam a telefont, hogy Tina is hallja.
-Szija kicsim!
-Szija anya! Na mi az? Mi történt?
-Na hát az van, hogy Henrikkel el kellett utaznunk egy kis időre....
-Mi?! Csak úgy???? El se köszöntél???? És mennyi időre?
-Ne haragudjatok....A munka miatt kell...Ez egy nagyon fontos utazás, és a repülőjegyet nem lehetett áttenni a cég rendelte így, és 5 perc múlva indul a gép....
-DE HOVA???????????????-kiabáltam már. Miért nem tudja a lényeget mondani először? Már nagyon ideges voltam.Tina is csak ráncolta a homlokát.-Amerikába, és valoszínüleg 2 hónapig kell maradnunk...-kínos csend következett. 2 hónapig egyedül leszünk? Ez...ez...ez...nem tudom...fura. Máskor is volt, hogy 2-3 napokat egyedül voltunk, de nem 2 hónapot...-Itt vagy még?
-Persze...
-Tina ott van?
-Igen.
-Akkor hangosíts ki légyszi'!
-Idáig is ki voltál.-nevettem.
-Ja, szia anyu egyébként.-szólt bele Tina is.
-Ja, akkor jó.Majd ha kiértünk New Yorkba telefonálok. Figyeljetek, gyorsan mondom, mert mindjárt indulunk. A szabályok ugyanazok mint máskor. Elmentek suliba, nem lógtok, tanultok, nem gyújtjátok fel a lakást, hétköznap nincs házibuli, ha nem muszály hétvégén se legyen, a bankkártya az Vera asztalán van odatettem, de légyszíves ne vásroljátok fel az egész plázát ha nem muszály, csak kaját meg ilyesmit vegyetek, takarítsatok rendesen és....
-Jól van anyu, nem vagyunk 5 évesek, nem előszőr mész el, tudunk mindent.-mondta Tina.
-Oké-oké.-Na akkor majd még telefonálok, vigyázzatok magatokra sziasztok!
-Szia anyu!-köszöntünk egyszerre Tinával és letettem a telefont.
-Hűűűűűűűűűűű!!!!!!!!!2 hónap?-kérdezte Tina vigyorogva.
-Aha...Ez azért egy kicsit sok, nem?-kérdeztem. Persze néha nem rossz egy kis szabadság de ilyen sok időre? Hiányozni fog anyu...
-Szerintem feltaláljuk magunkat!-mondta Tina.
-Na jó attól nem félek.-mondtam-de azért anyu hiányozni fog.
-Persze hogy hiányozni fog, de attól még mi jólérezhetjük magunkat!-nevetett Tina.
-Hát végülis igaz :D-nevettem én is.-De várj! Ki fog reggel kávét csinálni?-kérdeztem.
-Hát nem tudom...majd valahogy megosszuk a dolgokat...
-Szerintem most le kéne ülnünk, és összekéne írnunk ki mit csinál.
-Aha jó. Hozz egy papírt.
Ok.-mondtam és behoztam a táskámat.

2009. október 23., péntek

FONTOS!!!!!!!!!!!!!!!!!

Továbbítom mert fontos:

Kedves Tokio Hotel rajongók!

1. F a n A k c i ó

Rengeteg ember nincs megelégedve a Turné dátumokkal, helyszínekkel, Európán belül rengeteg ország el lett hanyagolva, többek között Magyarország.Nekünk Magyar fanoknak ez nagyon rosszul esik, (és még pár környező ország rajongóinak) ezért pár magyar rajongó egy fantasztikus ötlettel állt elő, mégpedig:

Miért adnánk fel?Mindenki emlékszik Tel-Avivra? Ők is aláírást gyűjtöttek és sikerült is nekik. Akkor nekünk miért ne sikerülhetne?
Itt az őszi szünet, minden településből akár faluból is, kérnék 1-1 embert aki felveszi velem a kapcsolatot és megszervezünk egy talit. Mivel rengeteg ember nem tud Budapestre feljönni ,ezért lenne erre szükség, hogy mindenhol legyen egy-egy ember. Lehetsz akár Szegeden vagy Zalaegerszegen. Rendezz egy Tokio Hotel találkozót.

A NATIONAL LEVELE: az aláíráshoz kell e-mail cím meg telefonszám! és minimum 1000 fan aláírása kell! de minnél több annál jobb! ha bisztosra akarunk menni akk 3000 aláírás kell!szóval hajrááá (:
Mi a feladatod? ÍRJ ALÁ EGY LAPOT. Nevedet, hogy miért szeretnél itt egy koncertet és az aláírásod (írott, és nyomtatott betűkkel /a könnyebb olvashatóság végett/ . Mikor minden megvan, egy nagy boritékba rakod és elküldöd [akinek ez nagyon macerás,az mondja meg nekem és megoldást találunk]KÉRLEK TITEKET, PRÓBÁLJÁTOK MEG. Nem csak magadért. Mindenkiért. Hogy legyen egy szép napunk.

Email cím: humanoidhungary@citromail.hu
MSN: dorothi.psichogirl@hotmail.com
oldalam: http://www.gportal.hu/tokio-hotel-geh


ELJÖVÖK:
Budapest
Kecskemét
Szombathely

IDŐPONT:[még nem minden van megbeszélve]KECSKEMÉT: Hétfőn [2009.10.26.] 13:00 Kossuth szobor


2. F a n A k c i ó

Gondolom már ti is tudjátok, hogy újból kimaradtunk a turnéállomások közül. Valamiért, nem lepődtem meg. De elég szarul esett! És nem csak mi, hanem a környező országok is!De mostmár elég! Mutassuk meg a fiúknak és a menedzsernek, hogy mi is itt vagyunk! És mi is érünk annyit, mint a franciák vagy az amerikaiak!
A németek már tüntetnek! Nem veszik meg az új albumot! És igazuk van! Nekünk is lépnünk kell, ha el akarunk valamit érni! Ha csak ülünk és sajnáltatjuk magunkat, attól nem lesz jobb! Mindent meg lehet csinálni! Csak akaraterő és összefogás kell hozzá! Közös érdekünk, hogy eljöjjenek ide is! Ha egyesével bombázzuk az Universal és egyéb cégek embereit levelekkel, csak annyit fogunk elérni, hogy tiltsák a leveleket!
Ennél most sokkal többre lesz szükség! Olyat kell csinálnunk, amivel mindenki figyelmét felhívhatjuk magunkra! Nem csak a TH-ét, hanem a világét! Hogy majd mindenki, azt mondhassa: Látjátok, a magyarok megcsinálták! Akkor nekünk is sikerülni fog!
Hozzuk vissza a fiúkat! És mutassuk meg nekik, hogy nem csak a pénz után kell menni állandóan! Lehet, hogy sok ország nem olyan gazdag, mint Franciaország vagy Amerika, de itt vannak a legkitartóbb rajongók! És nélkülük sehol sem lenne a banda! Csak ők ezt szépen elfelejtették! Emlékeztessük őket arra, hogy honnan jöttek! Szerezzük vissza a régi Tokio Hotelt! Azt a Tokio Hotelt, aki nem tett különbséget a rajongói között! És a legkisebb sikernek is örülni tudott! Lehet, hogy mára világsztárok lettek, de attól még emberek! Méghozzá olyan emberek, akiknek a fejébe szállt a siker!
Milyen dolog az, hogy a hazájukban 2 koncertet adnak, a franciáknál meg 7-et?!?!
Ez így nem mehet tovább álljunk a sarkunkra végre és fogjunk össze! Minden elnyomott fannal, országgal! Nem az számít, hogy melyik országból származunk, hanem, hogy mind ugyanazért a bandáért rajongunk!Minden emberre szükségünk van, hogy sikerüljön! Kortól és származástól függetlenül!
Egy hatalmas fan találkozót szervezünk a fővárosban. Mindenkinek ott a helye, ha be akarja bizonyítani ország-világ előtt, hogy igen, TH-fan vagyok és nem szégyellem! Az ország minden pontjából, várjuk a jelenkezéseteket! Annak, akinek kicsit szűkösebb az anyagi helyzete, annak is segítünk! De mindenkire szükség van!
Még egy ilyen lehetőség nem lesz! Felvettük a kapcsolatot a magyar valamint a német Bravo és Popcorn szerkesztőségével, a TV-vel és magyar sztárokkal, akik szintén TH rajongók! Itt a lehetőség, hogy végre bizonyítsunk! Segíts TE is, hogy valóra válhasson egy ország álma!
Tedd ki ezt a hirdetést bárhova, ahova tudod! Hirdesd interneten, vagy buszmegállókban!Országos hadjárat indul!Várjuk olyan emberek jelentkezését, akik segítenek a reklámozásban, toborzásban, szórólapozásban! Az ország bármely pontján!
Ezen a címem jelenkezz, ha bármily módon részt szeretnél venni az akcióban:humanoidhungary@citromail.hu
Szervezők: Dóri és Chriss

Ez nem a sztori, de nagyon fontos!!!!!!!!!!!

MEGCÉLOZZUK TOMOT! (el akarjuk érni, hogy oldalakon keresztül, csak a magyarok felszólításai látszódjanak!)
PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON ÉS VASÁRNAP MINDEN MAGYAR TH FAN RAKJA BE TOM BLOGJÁBA A LEGUTOLSÓ KOMMENTHEZ EZT:
BITTE, KOMMT NACH UNGARN!
vagy WE WOULD LIKE TO COME TO HUNGARY PLS!

segítsetek! talán ez az utolsó remény. Elég ha csak egyszer rakod be. mert ha elegen vagyunk talán sikerül meggyőzni őket!

MAGYAR FANOK! EGYÜTT A TH-ÉRT!
Ha tehetitek hírdességtek ezt a felhívást!!
Honlapokra: Vegyük rá a TH-t, hogy jöjjenek Magyarországra!Pénteken, Szombaton és Vasárnap!Nyomjátok be Tom utolsó blogbejegyzésének kommentjeihez ezt:
BITTE, KOMMT NACH UNGARN!vagy ezt: WE WOULD LIKE TO COME TO HUNGARY PLS! több infó, javaslat stb: kaulitz-extra talán ez az utolsó esélyünk! FOGJUNK ÖSSZE!
Csetekbe : Vegyük rá a TH-t, hogy jöjjenek Magyarországra! Pénteken, szombaton és vasárnap nyomjátok be Tom utolsó blogbejegyzésének kommentjeihez ezt: BITTE, KOMMT NACH UNGARN! több infó: kaulitz-extra.gportal.hu

2009. október 22., csütörtök

52.rész hétfő

Most végre itt az ősziszünetem, szóval valoszínüleg több részt tudok feltenni. Ugyhogy itt is a következő:

Kint Bill és Tom már egy kicsit türelmetlenül áltak már kinnt.

-Na végre megszülettek!-kiáltott fel Tom.

-Áruljátok már el nekünk. Mi a jó abban a csajoknak, hogy falkában járnak WC-re és órákig bennt vannak....-viccelődött Bill.

-Jajj Bill.......nem tudjuk xD!-nevettem.-Ez biztos genetikailag bennünk van :D

-Biztos-nevetett Tom.

-Figyelj szivem...beszélhetnénk?-kérdeztem kicsit félénken Billt.

-Persze mondjad csak.-és pár lépéssel arrébb mentünk. Közben átkarolta a vállamat.-Na mondjad.

-Hát csak...izé...szóval én csak azt akartam, hogy muszály máris bemutatnotok minket a nyilvánosságnak?

-Mi?-kérdezte kissé meglepetten.Huhh lehet hogy most berág majd rám....

-Csak hogy muszály most nekünk is benne lennünk ebben az interjúban?-kérdeztem kétségbeesetten.

-Most mi a bajod? Azt hittem te is ezt akarod.-mondta.

-Ééééén?!Dehogy akarom.-ez meglepett...miért vágynék én ilyesmire?

-Szóval nem akarsz résztvenni ezen?-kérdezte hidegen.

-Hát ha te nagyon akarod akkor miattad megteszem, de.........-közbevágott.

-Nem, nem kell nyugodtan hazamehettek mi még sokáig maradunk.-na ez olyan volt mintha kést szúrtak volna a szívembe. Annyira közömbösen beszélt. Tudtam, hogy ez lesz...Na de hogy így megsértődjön? Most miért? Legalább őszinte voltam... De most miért kellett így berágnia?

-Figyelj ha neked ilyen fontos, akkor miattad ittmaradok én csak azt mondtam, hogy...-már megint közbevágott.

-Figyelj! Én meg azt mondtam menj haza! Tényleg nem jó ötlet még ez majd máskor. Ok? Most menjetek. Hívok taxit neked ki is fizetem, menj csak.-ÉN HÜLYE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Minek kellett itt játszanom az eszemet? Most haragszik rám. Olyan undok hangsúllyal beszél, hogy az nem is igaz!

-De én...

-Menj-haza!!!! Érted?-kérdezte idegesen. Könnyek szöktek a szemembe. Ilyen kis semmiségen így összeveszünk? Miért? De csak én vagyok a hibás...Mondjuk Bill miért ilyen ingerült, és miért kapja fel rögtön a vizet? Ez olyan bosszantó...Mondjuk én is mindig ezt csinálom, szóval lehet hogy megérdemlem, hogy kicsit visszakapom. De most akkor én is ilyen sértő szoktam lenni? Ezen feltétlenül változtatni fogok!

-Értem...-mondtam és lesütöttem a szememet.-Nem kell taxit hívnod hazatalálok egyedül is. Szeretlek...-és lassan kisétáltam az épületből. Igazából azt vártam volna, hogy Bill utánamkiabál, vagy fut, de semmi ilyesmi nem történt. Mikor becsuktam magam mögött az épület üvegajtaját félszemmel visszanéztem. Ő pont ugyanúgy állt ott mint mikor otthagytam, háttal az ajtónak lehajtott fejjel. Néhány lépést mehettem mikor Tina utánamszaladt.

-Te is eljöttél?-kérdeztem és a torkomat már nagyon szorongatta a sírás.

-Igen...Összevesztetek?-kérdezte.

-Igen.-mondtam csendesen.

-Sajnálom....

-Nem a te hibád...-de közbevágott.

-De! Én mondtam, hogy mond le...-most én vágtam közbe. Nehogy már ő hibáztassa magát amiért én behisztiztem!

-Viszont énhisztiztem be és nem te küldtélhaza, hanem Bill!!!

-Jó mindegy ne menjünk ebbe bele...Inkább menjünk haza...

2009. október 21., szerda

51.rész még mindig hétfő :/

Hellóóóóó! Szal mindenkitől 10000000 bocs h ilyen ritkán írok, csak most a felvételire készülök szal áááh semmi időm nincs, pedig fejben már megvan a sztori és higgyétek el baromi izgi a folytatás, csak sajna nem jutok egyszerűen el oda h leírjam. Na mindegy nem húzom az időt tovább táttárátá'tátááááá!!!!! Itt a kövi rész jó szórakozást meg minden, jah és kommenteket meg léccy dobáljatok már szorgalmasan :) Danke schööööön!!!!

_____________________________________________

Nagyonmély kussban megérkeztünk a stúdióhoz vagy mi a tökömtudjamihez. Nagyszerű....:S visszaút esélye=0! A bejárat előtt egy férfi állt és tökre ideges volt. Na fogadnimernék h ő lesz a menedzser....Kiszálltunk a kocsiból elköszöntünk meg fizettünk Sebastiannak aztán elindultunk a közeledő férfi felé. Bill megfogta a kezemet és bátorítóan rámmosolygott.
-Ő itt David a menedzserünk.-súgta oda nekem Bill mikor még nem értünk a mostmár 100%ra tudjuk Davidhez.
-Magyarázatot most! -ez volt a köszönés nála. Kedves ember...
-Neked is szia David...-mondta Tom.
-Na te ne pofátlankodj!Miattatok lemondtam az interjút és a fél napját átszervezte a tv! Ezek után kuss!!!
-Mondtuk már hogy nem tehetünk róla!!!!-fakadt ki Bill.
-Nem? Aha...És ők kik?-mutatott ránk.
-Ő Vera és Tina a barátnőink.-mondták a srácok.
-Ühümm...-bólógatott cinikusan- És rájuk van időtök, mi?
-Na ezt kikérem magamnak!-háborodott fel Bill.
-Mit? Idáig nem voltak barátnőitek, és pontosak voltatok....-Tom közbevágott.
-.......most vannak és most sem miattunk késünk hanem a szar forgalom miatt!!!-kiabálta Tom.
-Aha persze. Na jó nemérdekelnek a kifogásaitok mostmár mindegy....-mondta.-2 óra múlva fogtok forgatni interjút. Készüljetek fel rá nagyfiúk vagytok már. És ne kóboroljatok el! Nekem még van egy kis dolgom de majd a kezdés előtt fél órával visszajövök. Addig ne csavarogjatok el. Na sziasztok.-és elment. Hát...........Khm.............nem egy kedves élőlény hogy mit mondjak. 2 óra? Az túl kevés idő....
-Mindig ilyen?-kérdezte Tina.
-Nem csak ha ideges. De hamar megnyugszik és akkor meg tök jófej!-mondta Tom.
-Aha igen-helyeselt Bill.
-Bemegyünk?-kérdezte Tom.
-Áhh minek még? Ugyse öltözünk még...szerintem maradjunk itt kint dumálni.-mondta Bill.
-Ömm....-jelezni kívántam ezzel hogy szólni szeretnék (hűűűű ez de szép mondat volt! xD)
-Igen?-nézett rám Bill.
-Kereshetnénk egy mosdót?-kérdeztem.
-Persze!-nevetett Bill. Elindultunk 4en befelé. Egy nagyon szép irodaházszerűségnektűnőépület (hmm....de szép! ez egy új leghosszabb magyar szó amit én találtam ki xD) volt. Rögtön a bejárattól nem messze ott volt a mosdó.
-Megyek veled én is.-mondta Tina. Szóval ketten mentünk be. Mondjuk én igazából csak egyedül akartam volna lenni, de mindegy akkor most Tinával leszek...
Beértünk én rögtön a csapok fölötti tükrökhöz mentem és elkezdtem megigazítani a hajam és a sminkem.
-Csak ezért jöttél be?-kérdezte Tina.
-Igen...-feleltem röviden.
-Na jó.....-sóhajtott Tina.-Látom hogy valami nincs rendben csak nem mondod el mi az.
-És?-kérdeztem cinikusan.Mondjuk lehet hogy nem ebben a hangsúlyban kellett volna, de ez jött ki.
-És?! Mondd már el mi a bajod! Ez a legrosszabb, folyton emészted magad minden szaron és mostanában szinte nem is beszélgetünk....Régen mindent meg tudtunk dumálni. Most mi történt veled?-olyan őszinte volt. A szemeivel pedig olyan szomorúan nézett rám. Igaza van! Régen olyan más volt a kapcsolatunk, mert csak mi ketten voltunk egymásnak. Most meg úgy mintha elhidegültünk volna. Ez annyira bánt engem is....
-Jajj Tina! Annyi minden bánt most.........-sóhajtottam szomorúan.
-Na! Mesélj. Van időnk.-mosolygott. Hát mondjuk nem biztos hogy az ember egy WC-ben szereti megvitatni az érzéseit a testvérével, de nekünk most ez így alakult, ez van :D
-Hát egyrészt: Még szomorú vagyok Billmacsek elvesztése miatt...Másrészt amit te is mondtál. Nem is tudom....úgy hiányzol nekem :( A másik meg igazából áhh.......nem is tudom. Te akarod ezt a nagy felhajtást? Mármint hogy ezt az interjút. Mindenki megismer minket és ez tök szar szerintem. Én nem akarok "sztáááár" lenni...-estem kétségbe.
-Értelek. Nekem se nagyon fekszik ez a dolog, de Tom úgy akarta hogy nem tudtam nemet mondani. De lehet hogyha beszélnél Billel ő megértene, nem?
-Nem tudom...mi van ha megsértődik?
-Akkor kibékültök majd! Egy próbát szerintem megérhet...-De jó! Tina is egyetért velem! Ez király! Annyira szeretem őt! De mi van ha Bill megharagszik majd? Jajj úgy félek....Elindultunk kifelé...

2009. október 16., péntek

50.rész-hétfő

Már vagy 20 perce ültünka forgalmidugó kellős közepén. A kocsiban már nagyon feszültek voltunk.
-Most kéne ott lennünk!-csattant föl Tom.
-Tudom!-felelteBill.
-Tudod? És? Én telepedtem talán le a fürdőszobában vagy 1 órára?
-Mi? Tán én tehetek erről?
-Hát...-kezdett bele Tom, de én közbevágtam. Nem fogom hagyni hogy Billt hibáztassa!
-Na ácsi!-fordultam hátra.-Amikor én átértem hozzátok MINDKETTEN reggeliztetek, vagyis tök egyszerre csináltátok ugyanazt, és fejeztétek be ugyanazt.Vagyis? Egyikőtöket sem kéne hibáztatni, vagy legközelebb hamarabb kell felkelnetek.
-Öhm...-mondta Bill és Tom egyszerre.Ekkor Bill telója csöngött.
-Off...ez David lesz.-mondta kétségbeesetten, és tanácstalanul szorongatta a csörgő telefont.
-Vedd már fel!-mondta Tom.
-És mit mondjak?-kérdezte kétségbeesetten.
-Hát mit tom én!-kiabált Tom.
-Oké-oké.-Mondta Bill és felvette.
-Igen?
-.................(a beszélgetésnek ennek a részét nem hallottam)
-Hát öhm itt ülünk egy dugó kellős közepén...
-.................
-De én nem tehetek róla!!!
-................
-Jó, és akkor mit csináljak?
-................
-De azt nem lehet!!!
-................
-És akkor mikor lesz megtartva az interjú?
-...............
-Oké.
-..............
-Ok. Szia, és télleg bocsi.
-.............
-Na?-kérdezteTom.-Nagyon kiakadt? Mit mondott?
-Délután.
-Huhh mázli.
-Ja. Jobban is kiakadhatott volna.-hmm...kezdtem márremélni, hogy mégsem lesz interjú izéke de mégis. Ez nem jó. Lehet hogy beszélnem kéne Billel, hogy én ezt nem akarom...De biztos mérges lenne....Áhh mindegy. Délutánig még bármi történhet...