Nem sztori...még :D

Hali! Gondoltam 2010 előtt még 1x életjelet adok magamról :D Először is köszönöm mindenkinek a pozitív üzeneteket. Nagyon jól estek tényleg :) Másodszor pedig:
Kinek hogy tellt a karácsony? :D
Hát én nem panaszkodhatok. Úgy volt h karácsonykor kapok koncerjegyeket a bécsi TH koncertre. Karácsony előtt 2 nappal közölték velem h nem sikerült mevenni. Egy egész világ dőlt bennem össze...Mikor nyitottam karácsonykor az ajándékaimat végig élt bennem a reménycsillag h hátha mégis...És jól sejtettem! Az utolsó vékony ajándék egy boríték volt. Aszittem pénz van benne erre kinyitom és a fenti képen látható csodát láttam :D
Gondolom mondanom se kell h örültem neki...Sírtam tapsoltam ugráltam ölelgettem mindenkit.Az óta jobban vigyázok rá mint az életemre xD Na mindegy. Gondoltam megosztom ezt az örömhírt veletek :) Szerintem hétfőn lesz új rész is. Szóval Boldog Újévet Nektek!!!!:)

67.rész szombat

És 2009 utolsó része :)
_______________________
Én pillanatok alatt felpattantam a lóra. Furcsa érzés volt 6 év után újra egy ilyen csodálatos állat hátán ülni. Billnek viszont kicsit nehézkesebben ment a dolog.
-Tudsz lovagolni?-kérdeztem.
-Hááát...Talán. Fogjuk rá-mmm ez nem volt valami meggyőző de mindegy. Mondjuk azt nem szeretném ha miattam leesne a lóról és baja essen vagy ilyesmi...
Aztán elindultunk egy nagyon örültem neki, hogy a lovak nem angol hanem western nyereggel voltak felszerelve. Túralovagláshoz az sokkal kényelmesebb, és én szerencsére mindkettővel tudok lovagolni^^
Gyönyörű helyeken mentünk végig, közben beszélgettünk és nagyon jól éreztük magunkat. Bill ment elöl hiszen ő tudta az utat. Az ő lova is fekete volt és Hidalgonak hívták mint abban a filmben is a lovat. Bill eszméletlenül jól mutatott a Hidalgo hátán, és első kétségeim ellenére nagyon jól lovagolt. Hol vágtában mentünk, hol csak simán lépésben. Annyira jól kikapcsolódtunk, hogy az nem igaz. Mindent kizártunk magunk körül. Itt nem volt TH, nem voltak a rajongók, nem voltak a rosszindulatú féltékeny suttyók és senki aki piszkálhatott volna minket. Csak mi ketten voltunk, a két ló és a természet.
Kb. olyan 3 órát lovagolhattunk, mikor két alakot pillantottunk meg, akik valami fatörzsön ültek. Mikor közelebb értünk, láttam, hogy Tina és Tom azok. És volt mellettük egy csomó csomag is. Őrülten szép helyen voltunk. Mindenhol fák, egy tűzrakóhely és egy magas valami ahonnan vízesés jött le egy kis tóba. Csodálatos volt! Annyira boldog voltam, hogy Bill egy ilyen szép helyre hozott...
-Sziasztok! Na milyen volt a túra?-kérdezte Tina. Mi addig leszálltunk a lovakról.
-Bill feltudott mászni a lóra vagy leesett róla? Na és szegény állat hányszor dobott le?-kérdezte gonoszan Tom. Én csak mosolyogtam, Bill is vigyorgott és azt mondta:
-Engem veled ellentétben szeretnek az állatok.
-Jah mert családtagnak tekintenek téged :P-folytatta a csipkelődést Tom.
-Na jó fiúk ezt fejezzétek be.-utasította rendre őket Tina határozottan. Mire ők befejezték. Leszerszámoztuk gyorsan Billel a lovakat és kikötöttük őket.
-Tom ugye most nem mondjátok komolyan, hogy nem állítottátok fel a sátrakat?-kérdezte Bill.
-Sátor? Sátorozni fogunk és itt is alszunk?-kérdeztem lelkesen.
-Aha! Bizony!-mondta Bill.
-Király! Úgy imádlak!-mondtam és megöleltem.
Szóval Tomék tényleg mégcsak ki se pakoltak csak ledöglöttek a farönkjükre xD Így most a két fiú nekilátott kipakolni és felállítani a sátrat. Mi akartunk ugyan segíteni, de ők nem engedték (na nem mintha azért annyira ellenkeztünk volna ez ellen de mind1 xD). Szerencsére egy pléd pont az egyik hátizsák tetején volt, így mi azt szépen leterítettük és figyeltük ahogy a fiúk szerencsétlenkednek :D Nagyon viccesek voltak. Aztán már nem bírtuk a szenvedésüket tovább nézni és segítettünk. Hát hiába...az kiderült, hogy a Kaulitz ikrek nem a sátorfelállításból diplomáztak XD Miután álltak a sátrak (2 sátor volt egyik Billé és enyém másik értelemszerűen Tomé és Tináé) nekiláttunk kaját csinálni. A tűzrakás se volt épp a legegyszerűbb feladat így azzal is órákat szerencsétlenkedtünk. Amikor végre égett a tűz tudtunk kaját csinálni. Mire a kaja kész lett már vagy 5 óra volt (lehet hogy azért készült ilyen lassan mert a fiúk mindenáron előbb akartak mindent felfalni :D) Addigra már sötétedett.
Tábortűz mellet nekiláttunk vacsizni. Tom persze gondoskodott róla, hogy ne kelljen csöndbe lennünk mert hozott gitárt és gitározott Bill pedig énekelt. Na meg persze általában mind a négyen énekeltünk, de néha csak Billt hallgattuk. Nagyon jó volt. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. Mikor már nagyon későre járt az idő és már nagyon elfáradtunk, elmentünk a sátrakba aludni (előtte a tüzet eloltottuk). Bementünk Billel és lefeküdtünk. Ő velem szemben feküdt és átkarolt.
-Na jól érezted magad?-kérdezte.
-Viccelsz? Ez életem legkirályabb napja volt! Még sose volt ilyen szép névnapom. Nekem van a világ legjobb pasija! Imádlak.-mondtam és megcsókoltam. Még egy 10 percig csókolóztunk. Mikor abbahagytuk Bill megszólalt:
-Én is szeretlek...nagyon szeretlek.
______________________________________________
Na hát akkor valoszínűleg ebben az évben ez volt az utolsó rész, de majd jövőre folytatom :D Mindenkinek nagyon szép karácsonyt és boldog új évet kívánok!

66.rész-szombat

Sziasztok! Valoszínűleg ebben az évben már ez az utolsó előtti rész (holnap lesz az utolsó), ugyanis az ünnepek alatt ide-oda fogok menni családhoz meg ilyenek, meg úgy egyébként is karácsonykor inkább a többiekkel törődök nem a gép előtt ülök :) Ja, és szilveszterkor meg partytime lesz xD Ugyhogy akkor se fogok írni 4 napig minimum xD Szóval 2009 utolsó előtti része:
__________________________________________________
Másnap reggel:
-Édesem, ideje felkelni.-cirógatta Bill édesen az arcomat.
-Mmmmm...még neee!-morogtam és erre a másik oldalamra fordultam. Utáltam reggel felkelni és ez még akkor se változott ha a világ legcukibb pasija vagyis az én drága szerelmem ébresztett.
-Na! Veronkám felkelni!-mondta mostmár határozottabban )és én ezt nem láttam de már felállt)
-Neeem!-mondtam és a fejemre húztam a takarót is.
-Nem? Rendben-mondta, és azonnal lerántotta rólam a takarót.
-Ajjj Fázok!-mondtam. De még így is próbáltam tovább aludni. (Ezt megintcsak nem láttam de az ajtó nyitva volt és Tina kukucskált be rajta, kezében egy csésze kávéval. Majd Bill segélykéső tekintettel nézett rá.)
-Ohh Bill hiába. Nekem 16 év alatt szerintem egyszer sikerült őt felébresztenem úgy hogy nem hajított utánam egy tárgyat se, sőt még mosolygott is. És az is az a nap volt amikor Téged megismert.-mondta és belekortyolt a kávéba-Egyébként sok szerencsét!-mondta. (és ezt már megintcsak nem láthattam hiszen csukva volt a szemem és próbáltam aludni de Tina elment)
-Na jó...Te akartad...-mondta Bill vigyorogva. (ezt én se nem láttam, se nem hallottam)
Hirtelen Bill a térdem alá és a hasam alá nyúlt a kezeivel majd nagy meglepetésemre, mint a kisbabákat úgy ragadt meg és kezdett el kivinni a szobából.
-Ááááááááá!!!Bíííííll le fogsz ejtenííí!!! AZONNAL TEGYÉL LE!!!!-kiabáltam. Nagyon megijedtem. Mindenre számítottam volna, csak erre nem.
-Oké.-mondta mikor elértünk a lépcsőhöz. És letett.
-Kösz...-mondtam.
-Egyébként jóreggelt!-puszilt szájon.
-Neked is.-mondtam.Eddig észre se vettem de ő már teljesen fel volt öltözve. A haja és a sminkje is tökéletesen állt.
-Mióta vagy fönnt? És hány óra van?-kérdeztem.
-Én reggel hatkor kelltem, és most 9 óra van.
-Eddig aludtam?-kérdeztem miközben elkezdtünk lefelé menni a lépcsőn.
-Hát ezek szerint.-mosolygott. Közben leértünk a konyhába.
-'Reggelt.-köszöntem álmosan. Örömmel láttam, hogy Tina még nincs kész, és ő is csak pizsiben van. Tom viszont Billhez hasonlóan teljes harci díszben állt (magyarul készen volt xD)
-Na jóreggelt álomszuszék!-köszönt Tom mosolyogva. Hihetetlen mennyire hasonlított Billre...
-Na hali!-mondta Tina.-Bill hogy sikerült ilyen hamar felébreszteni? Megúsztad sérülések nélkül?
-Meg szerencsére.-mosolygott.Nekem már volt kitéve kávé és friss vajas piritós. Elkezdtem enni.Közben beszélgettünk.
-Na és hová megyünk?-kérdeztem miután megettem a reggelit.
-Titok.-mosolygott sejtelmesen Bill.
-Naaa mostmár elárulhatnátok.-mondtam.
-Minek? Úgyis nemsoká megtudod.-mondta Tom.
-Hát mert csak-mondtam nevetve.
Aztán Bill mondta, hogy mostmár öltözzek fel mert lassan indulnánk. Tináék előbb elindultak. Bár, hogy hova azt nem tudtam még mindig...
-Kész vagyok!-mondtam Billnek.
-Remek! Akkor gyere.-mondta és kimentünk. A ház előtt volt egy kocsi. Ami mint kiderült Billé és Tomé, csak még nincs a nevükön mert még nem 18 évesek. Mi Billel hátraülltünk Saki meg vezetett. Útközben dumálgattunk egy csomót. Aztán amikor már kiértünk Magdeburgból Bill bekötötte a szememet.
-Ezt minek?-kérdeztem.
-Hogy ne tudd hova megyünk.-mondta.Így mentünk egy 20 percet majd megálltunk.
-Ottvagyunk már?-kérdeztem. Mondjuk ezt a 20 perc alatt én 50x kérdeztem meg (tisztára olyan voltam mint Szamár a Shrekből XD)
-Igen!-mondta Bill nagy boldogan.
-Na akkor levehetem ezt?
-Nem! Majd én mindjárt.-Elképzelésem nem volt, hogy hol vagyunk és mi ez a nagy titkolózás.
Kiszálltam Bill segítségével a kocsiból, majd hallom, hogy a kocsi elhajt. Majd Bill lágyan levette a kendőt a szememről. Mikor megláttam hol vagyunk nagyon elámultam. Alig hittem a szememnek.
Egy gyönyörű tisztáson voltunk és ott állt két gyönyörű éjfekete ló.
-Na?-kérdezte mosolyogva-Mit szólsz?
-De...de..te honnan tudtad hogy én...jajj ez olyan szép!-borultam a nyakába.
-Tinától tudtam meg, hogy kisebb korodban imádtál lovagolni, csak egy esés miatt nem engedett anyukád tovább ezt a sportot űzni, és hogy azóta is szeretnél lovagolni, de nem volt rá lehetőséged. Így gondoltam megleplek, és elmegyünk együtt lovagolni a nap további programmját meg majd megtudod.-mondta aranyosan.
-Jajj te ennyire gondolsz rám! És még ilyeneket is kiderítettél rólam! Hihetetlen vagy. Úgy imádlak...-mondtam és megcsókoltam. Majd csillogó szemmel rámnézett.
-Na indulunk?-kérdezte.
-Aha!-mondtam és kiválasztottam magamnak az egyik lovacskát.-Mi a neve?
-Freedom.


____________________________________
Ha esetleg holnap mégsem tudnék még egy részt felrakni, akkor mindenkinek nagyon kellemes, és boldog karácsonyt kívánok! Remélem kaptok sok szép ajándékot (jó sok TH-s pólót xD). Ja, és boldog újévet kívánok nektek! :)

65.rész-szerda,csütörtök,péntek

Másnap reggel megismerkedtünk Sakival. Tényleg nagyon kedves volt. És csinált nekünk reggelit is^^ Bill már jól volt szóval eljött suliba is. Suli után Billnek, Tomnak, Georgnak és Gustavnak fotózásra kellett menni. Mondták, hogy kísérjük el őket és mi is velük mentünk. A buszban (igen a híres TH turnébusszal mentünk amit Saki vezetett) megírtuk a leckénket de inkább hülyültünk. A fotózás nagyon érdekes volt, de a srácok nagyon elfáradtak és késő este értünk csak haza. Georg és Gustav is nálunk (vagyishogy Billék házában) aludt. Az egész hét így telt el, csak volt még interjú és tv-szereplés. Nekünk Tinával már az is kimerítővolt, hogy velük voltunk, hát akkor nekik milyen nehéz lehetett?
Péntek este:
-Végre péntek! Hétvégén végre nyugi lesz!-sóhajtott Tom mikor hazaértünk és leültünk kajálni mind a négyen a tv elé.
-Jaja-szóltunk hárman egyszerre.
-Van valami tervetek hogy mit csinálunk majd?-kérdeztem.
-Hááát ami azt illeti...én kitaláltam valamit-mosolygott sejtelmesen Bill.
-Naaa? Mi az?-kérdeztem lelkesen.
-Nem mondom meg-nyújtott rám nyelvet Bill-Meglepetés!
-Ne legyél márilyen gonosz!!!Mond eeel!-nyávogtam.
-Nem-mondta Bill makacsan.
-Olyan vagy!-vágtam be viccből a durcát.
-Namilyen?-húzott Bill.
-Olyan!-jelentettem ki. Tomék csak nagy szemekkel néztek ránk majd kitört belőlük a nevetés. Ekkor már mi is nevettünk. Mikor sikerült megszólalnom:
-Na okés Cicám akkor mostmár elárulhatod mit csinálunk holnap!-mondtam ravaszan. Úgy gondoltam, hogy majd véletlenül kiböki hirtelen vagy valami, ugyanis majd' meghaltam a kíváncsíságtól. De sajnos csalódnom kellett. Egészen közel hajolt az arcomhoz, mintha meg akarna csókolni, a szemembe nézett (és közben az ellenállhatatlan mosolyát vette fel) majd így szólt:
-Majd meglátod!-Tináék erre újra nevetni kezdtek.
-Ti tudjátok?-kérdeztem.Erre egy szót se szóltak csak egymásra néztek és vigyorogtak.
-Ez nem ééér! Mindenki tudja csak én nem????
-Ez meglepetés!-mondta Bill-Elvégre holnap névnapod van Veronkám.-mosolygott. Tényleg! Szerintem én vagyok az egyetlen ember a Földön aki elfelejti a saját névnapját XD De Bill nem felejtette el. Olyan édes.Erre váratlanul megöleltem és hozzábújtam.
-Úgy szeretlek.-mondtam.
-Hűűű ez aztán a hirtelen váltás. Előbb még hisztiztél mostmeg szeretgeted Billt. Nem is tudom...Úgy emlékeztetsz valamkire...-Tinára nézett-Mondjuk nincs véletlenül egy ikertestvéred?
-Tooom! Én nem is szoktam hisztizni!-háborodott fel Tina. Erre mindannyian nevettünk. Tina meg nyakon vágta Tomot persze csak úgy hülyülésből xD Szóval az este remekül tellt. Még egy csomót fennt voltunk és nevetgéltünk. Aztán elmentünk aludni. Mikor lefeküdtünk én még egy csomó ideig nem tudtam aludni. Gondolkodtam...eszembe jutott az elmúlt pár hét, és hogy milyen őrülten mázlista vagyok. Pár hete még csak álmodoztam Billről, és most meg itt fekszek mellette az ágyában és nézhetem ahogy édesen alszik. Hány rajongó álmodozik erről...És nekem mégis valóra vállt az álmom. Ez olyan hihetetlen. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Ez örömkönny volt.
-Te még nem alszol?-kérdezte Bill álmosan. Hogy ébredt fel?
-De...Próbálok-mosolyogtam.
-Ja értem-és megpuszilta a homolokomat.
-Csak néztem, hogy milyen édesen alszol és gondolkodtam.
-Min gondolkodtál?-kérdezte.
-Azon,hogy nagyon szeretlek...

64.rész

Sziasztok!
Na hát kéremszépen....Hétfő éjfél után vagyis kedd hajnalban bemutatták a World Behind My Wall klippet sztem eszméletlenül jó. Engem az alap felépítése kicsit az An Deiner Seite-ra emlékeztet a sok fiúk életéből bevágott részecske miatt és ez szerintem nagyon jó.



Találtam egy nagyon vicces vidit is Best of 2009. Én szakadtam a nevetéstől. Nekem a kedvenceim a 7-es,5-ös és a 4es :D




Közben hogy egy kicsit karácsonyi hangulatunk legyen kiraktam egy karácsonyi képet Billről. Sztem nagyon cukker kép^^

Ja, és végre valahára sikerült felraknom a bloghoz egy csetet szal oda lehet irkálni. :)

A másik blogomon (http://ich-liebebill.blogspot.com -on) elkezdtem írni egy új TH-s sztorit. Ott mondjuk sokkal ritkábban számíthattok részre de azért igyekszem :)

És hogy a lényeget ki ne felejtsem itt a legújabb rész:

64.rész
-Igen?-szólt bele Bill.
-...
-Szia Anyu! Mi újság?
-...
-Kicsoda? Már is? Hogyhogy? És miért nem jött át? Jajj de ez tök szuper!-lelkendezett Bill. Csak mi nem tudtuk hogy minek örülhet ennyire. Vajon mi aaaaz? Majd megölt a kíváncsiság. Az biztos, hogy egy személyről van szó, de hogy mi van vele meg ki ő azt nem tudtam kikövetkeztetni. Mondjuk annyi világossá vált, hogy az illető a közelben lehet mivelhogy Bill megkérdezte miért nem jött át :D
-...
-Jaaa...Így már minden világos.-mondta lassan és széles vigyor ült az arcán.
-...
-Oké.
-...
-Persze, már jobban. És ti?
-...
-Ja Tom is jól van.
-...
-Nyugi nem gyújtjuk fel a házat.-nevetett Bill. Erre a kijelentésre mi is nevettünk. Tinával mi is tudjuk milyen ha anyu épp nincs otthon és folyton azt hajtogatja telefonon, hogy így vigyázzunk és úgy "ne gyújtsuk fel a házat" xD De ezek szerint Simone is ilyen. Hiába ezek az anyák :D...
-...
-Aha itt vannak. Tomot adjam?
-...
-Jól van megmondom.
-...
-Ok.
-...
-Ok Joccakát.
És letette a telefont. Kérdő tekintettel néztünk rá.
-Na?-kérdezett Tom.
-Nem fogod elhinni!-mondta Bill.-Saki hazajött!-Tom nagyon örült. De mi Tinával nem igazán tudtuk ki az a Saki.
-Tényleg?! De jóóó! Mikor?-örült Tom, és fel is akart volna ugrani, de ezt az ölében pihenő Tinától nem tudta megtenni, így Tina majdnem leesett.
-Hé!-háborodott fel.
-Ohh bocs szivem-szabadkozott Tom-Na mesélj már Bill! Miért nem jött át?
-Anyu azt mondta át akart jönni, meg már itt is volt, de aztán úgy gondolta este van és nem zavar.
-Te, nem lehet, hogy őt hallottátok?
-De! Tom zseni vagy!
-Tudom-"szerénykedett".Ez idő alatt Tinával mi csak értetlenül néztük az ikreket. Ki az a Saki?
-STOP!-kiáltott Tina. Billék tök meglepődve (és oltári vicces fejjel xD) rá néztek.-Beavatnátok minket is?
-Ohh bocs szivem-mondta Tom-Na szaaal Saki a mi úgymond "testőrünk" tudod kell ilyen nekünk. Mielőtt ideköltöztetek azelőtt egy nappal ment el úgymond egy kis "szabira". Addig is minden lépésünk meg volt figyelve. Hogy a rajongók ne törjenek ránk. Érted? És Saki általában a suliba is meg mindenhova jön velünk. Nagyon jó fej, és tökre bírjuk őt. Olyan mintha a legjobb barátunk lenne.
-Bizony.-helyeselt Bill.-De holnap majd ti is megismeritek.
-Ok. Király.-mondtuk Tinával. Ha Bill és Tom ennyire kedvelik tuti jófej. És még meg is nyugodhattunk, hogy se betörő se pedig valami "szörny"(XD) nem akart ránktörni csupán Saki, a fiúk testőre.
Hirtelen csengettek.
-Ez a pizza lesz!-kiáltott fel Tom. Tina rögtön felpattant és Tom is. És kimentek átvenni a kaját. Egy szempillantás alatt már három doboz pizzával tértek vissza.
-Ez csak három-néztem Billre, mivelhogy ő rendelte a pizzákat.
-Ömm. Tudom de én nem ehetek még mert diétáznom kell. Tudod beteg vagyok-mondta kicsit szomorkás hangon.
-Jaaa...kár.-mondtam.Nekiláttunk az evéshez. Csak az én kis Billemet sajnáltam aki csak ropit ehetett...Még alig kezdtünk enni, és Bill odahajolt hozzám.
-Nem haragszol ha én felmegyek? Elég fáradt vagyok...-mondta. Tényleg nem volt valami jó színben :(
-Nem persze menj csak. Én ezt gyors megeszem és én is megyek ok?
-Oksi. De lehet hogy alszom már ugyhogy-megpuszilt-szia cicám.
-Szia.-néztem rá és ő felment. Én nem tudtam mind megenni a pizzámat meg Tina se így majdnem az összeset Tom ette meg. Ezután felajánlották, hogy átmennek és hoznak át pizsit nekem is. Én meg addig felmentem. Bementem Billhez, de ő már aludt. Olyan kis aranyosan szundikált mint egy kisbaba^^ Ugyhogy gondoltam nem ébresztem fel, inkább csöndben kimentem. Tináék már pont visszaértek. Tina a kezembe nyomott egy kisebb táskát.
-Tessék hoztam át pizsit. Nem tudtam miben óhajtasz aludni így minden félét betettem.
-Ok köszi.
-Bill alszik már?-kérdezte Tom.
-Igen-mondtam.
-Akkor mindegy.
-Ja egyébként hol a fürdő?-kérdeztem.
-Itt ez Bill ajtajával szemben az ő fürdője.-mutatta Tom.-muszály volt neki külön fürdőt kialakítani mert különben soha nem lehetne időben bejutni a fürdőszobába. Szinte ott él...-viccelődött Tom. Nevettünk :D
-Ok köszi. Akkor én megyek lezuhizni.Sziasztok!
-Szia!-köszöntek. Én bementem a fürdőbe. Letusoltam és felvettem pizsit. Mivel eléggé fáztam egy hosszú feket pizsit vettem, meg egy pólót. Aztán bementem Billhez és lefeküdtem mellé.

63.rész kedd

Szijjasztóóóóóóóók!!!! Hát tudom h jó régen nem hoztam új részt, de a gépünket kórházba vitte a mentő (magyarul bedöglött és ismerősünk megcsinálta xD) na és nem tudtam netezni de most már minden rendi szal tudok írni is :) Ja, és tegnap megkaptam a jegyeket a TH koncertre szal heppíííííííí vagyok^^ Ezt csak úgy gondoltam megosztom veletek a jó hírt :D Na itt a kövi részecske:
Rendeltünk pizzát. Ameddig váraktunk, átmentünk a nappalibe. Tom elterült a fotelben az én drága Tinám meg az ölébe csüccsent^^ Mi meg Billel az ágyra telepedtünk vissza. Felkuporodtam az ágyra és odabújtam hozzá, mert kicsit fáztam ugyhogy betakaróztunk.
-Ömm...Egyébként kérdezhetnék valamit?-kérdezte Bill.
-Kivele öcskös!-mondta Tom.
-Mielőtt megérkeztetek...Előtte 10 perccel voltatok már itt?-Tom kicsit gondolkodott és közben hülyén nézett xD Tina is xD
-Nem. Mér?
-Hát semmi, csak mielőtt jöttetek hallottunk valamit. Mintha valaki be akart volna jönni...
-Hát szerintem ti halucináltatok vagy túl sokat ittatok xD-poénkodott Tom és nevetett. Meg Tina is. Én meg Bill nem. Tom ezzel egyáltalán nem nyugtatott meg, és Billt se. Ha nem Tomék voltak, akkor ki vagy mi? Tisztán hallottuk a zajt. De azért úgy láttam Tina és Tom se volt 100%is nyugodt. Ott négyen abban a nagy házban késő este...Kicsit ijesztő volt. Hirtelen Bill telefonja csöngött.
-Igen?-szólt bele...

Bocsi hogy csak ilyen kevés, de most ennyi jutott na mindegy majd szerdán lesz még új vagy talán holnap de nem biztos. Na sziasztok!^^

62.rész

Mire végignéztük a filmet (amííííí nagyon nagyon eszméletlenül fantasztikusan szuper volt!!!!!!:D még így 1000.nézésre is xD) addigra már kinnt besötétedett és mi meg nem nagyon kezdtünk el élet-halál harcot vívni a lámpaoltás nemes és megtisztelő feladatára (magyarul rohadt jól megvoltunk sötétben is xD) szóval sötétben feküdtünk tovább. A filmnek már rég vége volt, így Bill a távirányítóval lekapcsolta a TV-t. Csak feküdtünk. Én közben megfordultam így pont Billel szemben feküdtem. Bár nem láttam őt annyira sötét volt, de ez a helyzet olyan kellemes melegséggel töltött el. Ott voltunk csak mi ketten, ő szorosan átölelt és közben magához közelebb húzott. Éreztem forró lehelletét az arcomon. És bár nem láttam őt de tudtam, hogy az a tipikus kis selytelmes mosoly lehet az arcán (aminek soha nem tudok ellenállni) ami ilyenkor mindig szokott lenni.

-Szeretlek.-mondta.

-Én is.Nagyon nagyon!-mondtam neki, és megsimogattam a kis buksi fejecskéjét majd a hátát is végigsimítottam majd a karom a vállához vándorolt vissza. Ő szépen lassan megcsókolt. Egyre vadabbul csókolóztunk. Már nem ellenkeztem. Aztán apró csókokat kezdett a nyakamra lehellni és a kezét elkezdte a pólóm alá csúsztatni. Közben én ugyanezt tettem vele. Éppen már eléggé kezdtük volna beleélni magunkat a dologba mikor zajt hallottunk. Egy pillanatra megdermedtünk.

-Te is hallottad?Mi volt ez?-kérdeztem és az ajtó felé néztünk, de egy kukkot se láttunk a sötét miatt. Majd Bill megfordult és zihálva megszólalt:

-Nem tudom, de nem is érdekel.-és levette a pólómat. Majd közben róla is lekerült a póló. Ő egyre lejjebb kezdett el csókolgatni. Nagyon élveztem és egyre jobban kívántam őt. A kezével elért a nadrágomig és lassan kigombolta. De közben még mindig a hasamat csókolta. Halk nyöszörgéssel jeleztem jól csinálja azt amit csinál. De már kicsit "meguntam" így egy hirtelen mozdulattal megfordultunk és én kerültem fölülre. Most én csókoltam őt végig. Minden egyes csóknál halkan felnyögött élvezetében. A kis csillag tetoválásnál nagyon sokat elidőztem, közben a kezemmel kigomboltam a nadrágját ami már kezdett neki nagyon kényelmetlenné válni. Majd halványan megcsókoltam férfiasságát amire annyira megkívánt hogy már nem is bírta tovább. Megfordított és maga alá terített vadul megcsókolt és épp megszabadított volna közben a nadrágomtól mikor az előzőnél sokkal hangosabb zajt hallottunk. Ekkor mindketten megdermedtünk, és mérgesek voltunk, hogy miért pont most kell hogy megzavarjon minket valami. Kattan a zár, léptek és beléptek Tomék+villanyt oltottak.Nos a helyzet félreérthetetlen volt. Én póló nélkül és már a nadrág is lemenőben volt miközben Bill rajtam támaszkodik szintén kigombolt nacival póló nélkül. Mindkettőnknek erősen szétesett frizurával és erősen zihálunk az izgalomtól. Tom megszólal:

-Akkor mi most kimennénk egy cigire.

-Azt jólteszitek-mndta Bill. És Tomék kimentek.

-Ajj de cink volt!-mondtam.

-Az! De miért pont most?-kérdezte.

-Nem tom, de nagyon vicces fejet vágtak!-tört ki belőlem a nevetés.

-Ja! -kezdtett nevetni Bill is.- De mi lett volna ha 10 percel később jönnek?-kérdezte.

-Gáz!-röhögtem.

-Na de fel kéne öltöznünk-mondta.

-Eumm...akkor tán le szállhatnál rólam!-mondtam.

-Ja, bocs szivem^^-monda cuki vigyorral és lemászott rólam majd fölvette a pólóját meg aztán és is az enyémet és addigra Tomék már jöttek is vissza.

-Hiába...néha azért felismerem, hogy az ikertestvérem vagy és hasonlítasz rám.-szóltTom elégedetten-Megdönteni egy csajt a nappali kanapéján...Ezt nem gondoltam volna rólad.-vigyorgott.

-Tom!Fejezd már be-morgott Bill.De azér Tina is idegesítően vigyorgott.

-Tina! Fejezd be mielőtt elkezdenéd!-figyelmeztettem.

-Mit?-kérdezte-Rád nézni se szabad.

-Nem...csak ismerlek már.

-Na igazából azért mertem hazajönni, mert gondolom az már előttetek is nyilvánvaló, hogy mind a négyen magányosak leszünk 2 hónapig.-szólt Tom.

-Igen-mondta Bill.

-Na és erről akartunk dumálni.-mondta Tina.

-Ötleteitek?-kérdeztem.

-Hát arra gondoltunk, hogy Tom és Bill átjönnek hozzánk.

-Ez jó ötlet!-mondta Bill.

-És akkor Tom meg én a mi szobánkban ti meg a tiedben.Ok?

-Nekem jó.-mondtam.

-Nekem is-mosolygott Bill.

-Na az király!-mondta Tom.-Akkor van valami ehető mert kajás vagyok.

-Hát szolgáld ki magad!-szólt Bill-Tudod merre van a hűtő.

Igazság szerint mindenki éhes volt, és arra jutottunk, hogy főzni senki sem akar, így hát rendeltünk pizzát.

61.rész kedd

Sziasztok! Nagyon szépen köszönöm nektek, hogy tényleg ilyen sokan olvassátok a történetet és adtok nekem nagyon jó értékeléseket. Tényleg ez elmondhatatlanul jól esik nekem :) Hiszen ezt a blogot nektek írom, és az a jó nekem ha nektek örömet tudok a történettel szerezni. Ugyhogy meg is hoztam a következő részt, csak nektek, csak itt és csak most ;)

********************************************************************

Rengeteget beszélgettem Billel. Igazából azon gondolkodtunk, hogy most, hogy így kettesben (na jó 4esben mert Tináékról se kéne megfeledkezni) maradtunk mit fogunk csinálni.

-Nekem van egy nagyszerű ötletem.-mondta Bill.

-Igen?-kérdeztem.-Na kivele!

-Hááát én arra gondoltam, hogy mondjuk minek lakjunk két külön házban, hogyha úgyis folyton egymáson lógunk? Akkor mondjuk valamelyikünk át"költözhetne" a másikhoz. És akkor folyton együtt lehetnénk, és nem lennénk egyedül.-azt hittem, hogy rosszul hallok! Bill most tényleg azt akarja, hogy lakjunk együtt? De hát ez szuper! Csak em korai? Mármint, ettől most kicsit megijedtem...

-Hát...-kezdtem bele-Jó ötlet meg minden, de mit szólnának a szüleink ha ezt megtudnák?-kérdeztem.

-Nekem szerintem megengednék, és szerintem nálatok is örülnének. Elvére nem kéne titeket félteni, hogy elvisznek a mumusok, hiszen a bátor Bill és Tom bácsi ott vannak hogy megvédjenek xD-jááááááááj ezt olyan kis cukin mondta!^^ Rögtön el is nevettem magam ő meg egy nagy puszit nyomott a homlokomra ^^

-Na jó akkor ezt szerintem beszéljük még meg a népekkel (alias Tinával s tommal xD) aztán majd eldöntjük együtt, nem?

-De.-felelte Bill.-Nem nézünk valami dvd-t?-kérdezte.

-Fuh de az tök jó lenne!-mondtam.

-Oksi akkor menjünk le-mert Billéknél lent a nappaliban van a naagy TV.

-Oks!-mondtam és már pattantam is ki az ágyból. Bill is lassacskán kikászálódott (komolyan egy reumás csiga sebességével xD) aztán lementünk a nappaliba. Volt nagyon sok filmjük.

-Akkor mit nézzünk?-kérdezte.

-Hát nekem végülis mindegy csak ne valami lyat mint múltkor a moziban- ugye senkinek se kell újra lerészleteznem azt a rettenetes filmet...:s

-Miért? Az nem tetszett?-kérdezte kicsit meglepetten.

-Hááát...láttam már jobbat is.-mentegetőztem.

-Aha.Értem. Na akkor valami romantikusat?-kérdezte angyali mosollyal.

-Oké!-mondtam lelkesen.
-Akkor keresgélj nyugodtan én úgyis fejből tudom mik vannak és mivel mindet szeretem te választasz. Addig hozok be kukoricát-mondta és kiment a kanapéra. Én meg elkezdtem nézni mik vannak. Aztán megakadtam a Dirty Dancing című filmen ami igaz hogy nem éppen mai, de nekem konkrétan az egyik kedvenc filmem. Gondolkodtam, hogy Bill most ehhez mit szólna? De ő ezt biztos nem szereti... Hirtelen lágy érintést éreztem és Bill átkarolta a derekamat hátulról majd a vállamra tette a fejecskéjét és úgy leste meg mit találtam.
-Dirty Dancing? Azt szeretnéd?-kérdezte édesen.
-Hát az az egyik kedvencem...-mondtam.
-Szuper! Én láttam már vagy 1000x, imádom! Megnézzük?-kérdezte.
-Aha!-mondtam lelkesen.
-Akkor vackold be magad valahova.-mondta-Én addig beteszem.-Fogtam magam és bekuporodtam a kanapé sarkába a párnák közé. Annyira király lesz Billel együtt Dirty Dancinget nézni! Az a film a legnagyobb kedvencem és soha nem gondoltam, hogy valaha egy fiúval, és ponthogy Billel ezt fogom nézni! Nagyon örültem. Egyébként meg nem is gondoltam volna, hogy ezt Bill is szereti. De mindegy örülök neki és kész!
Bill elindította a filmet és épp leült/feküdt volna mire csípőretett kézzel rámnéz és szemrehányóan megszólal:
-Hé! És én? Rám nem gondoltál? Hova feküdjek?
-Ohh bocsííí^^-vigyorogtam, és az ágy széle felé csúsztam kicsit. Aztán ő elégedetten:
-Na így mindjárt más!-és bekúszott mögém majd hátulról átkarolt na és így kezdtünk el filmet nézni. Nem tudom Billnek valahogy mindig az jön hogy hátulról ölelgessen :D de én ezt nembánom! Imádom amikor ezt csinálja^^

60.rész kedd

Éppen indultam volna el Billék háza felé, mikor Tom utánam szólt:

-Vera! Várj!-visszafordultam. Tom iderohant hozzám.

-Tessék. Enélkül nehezen jutnál be, Billt meg nem kéne az emeletről leráncigálni a földszintre. Inkább itt a kulcs menj be azzal.Ok?-és tényleg. A kezembenyomta a lakáskulcsát!!! Hát szerintem ezért a kis kulcsért számtalan lány ölni is képes lenne, ugyanis felbecsülhetetlen kincs. És ezt tartom a kezemben. Na mindegy ebbe kár lenne belemenni...

-Ohh köszi. Akkor majd visszaadom.-mondtam.

-Elég ha csak leteszed majd a konyhaasztalra. Na szia!

-Szia!

Szóval kezemben a kulccsal elindultam a házuk felé. Kicsit furcsa volt ilyen otthonosan bemennem oda. Azért mégse vagyok olyan rég a barátnője. Bár nekem már minimum1000 évnek tűnik de nem baj:D

Szóval ajtóhoz értem és kinyitottam. Majd a konyhához mentem és letettem Tom kulcsát aztán siettem az emeletre ahol Bill szobája volt. Bekopogtam az ajtón.

-Gyere!-szólt ki nagyon náthás hangon. Hát jó bementem. Ott feküdt az ágyon egy fekete pólóban és hát hogy lent mi volt azt nem tudtam mert be volt takarózva xD A haja össze-visszán állt, és nem is volt kisminkelve és persze látszott az arcán, hogy nyúzott és nincs valami jó paszban.

-Szia!-köszöntem neki mosolyogva.

-Szííía!!!-köszönt nagyon lelkesen. Ki is akart mászni az ágyból, de én rögtön rohantam, hogy vissza tartsam.

-Hééé-hé! Te beteg vagy nem mászhatsz ki az ágyból!-mondtam neki. És toltam is vissza az ágyba.

-És így hogy öleljelek meg?

-Hát így :)-mondtam és odahajoltam hozzá hogy megöleljem.

-Mmmm...így máris jobban érzem magamat.-mondta.

-Akkor jó.-mondtam elégedetten. Majd felemelkedtem és leültem az ágya szélére.

-Figyelj...-mondta-Ne haragudj, hogy tegnap olyan hülye voltam. Csak már ingerült voltam biztos emiatt a nyavalyás betegség miatt. De én nem akartalak megbántani. Nem haragszol ugye?-Jajj már el is felejtettem! De olyan kis aranyos kiskutyaszemekkel nézett rám.

-Jajj te butus! Dehogy haragszom!-mosolyogtam rá.

-Akkor jó. Majd hirtelen magárarántott.

-Hé Bill! Ezt most nem lehet!
-Miért ne lehetne?-kérdezte gonosz mosollyal.
-Mert beteg vagy és pihenned kell!-mondtam határozottan.-És ha így viselkedsz hazamegyek!
-Naaaaaaaa! Olyan vagy! Akkor csak feküdj mellém. Csak akkor fogok meggyógyulni.-mondta.
-Rendben.-mondtam és melléfeküdtem. Ő átölelt. Olyan jó volt mellette lenni.Egyszerűen imádom őt!!!^^
-Egyébként Tom merre jár?-kérdezte.
-Nálunk van.-mondtam.
-Jaaaaaaa értem.-vigyorgott Bill.
-És anyukádék hol vannak?
-Tom nem mondta?-kérdezte Bill meglepetten.
-Mit?
-2 egész hónapig miénk a ház!!!
-Mi?!-kérdeztem.
-Jól hallottad 2 egész hónapig miénk a ház, mert elutaztak.
-Ezt nem hiszem el!!!!!!!!Anyu és Henrik is elutaztak 2 hónapra valami üzleti útra!!!!!!!!-mondtam lelkesen.
-Nem mondod?!-ült volna fel Bill, de megint visszatartottam.-Akkor ezek együtt mentek!!Akkor....
-Akkor ez kirááááály!!!!!!!!!!-mondtam. Annyira király! Csak Billel lehetek 2 hónapig?
-Akár ideköltözhetnél két hónapra!-mondta lelkesen.
-Igen!Jajj Bill ez olyan jó!!!-mondtam mire ő megcsókolt. Tényleg annyira örültem! Csak Bill és én együtt....Ez olyan jó lesz hogy el se tudom hinni :)

59.rész kedd

-Rohadt szemét kis lotyó! Hogy mer így beszélni?!-dühöngött kinnt Tina és belerúgott egy jó nagyot az útjába eső padba.
-Tina nyugodj le. Ne vedd fel a szemétkedéseit. Mi tudjuk, hogy nincs igaza és ez a lényeg.
-Eumm...Most nem akarok piszkálódni, de nem én verekedtem össze vele kb az első napon...-Off ez igaz. De az más volt! Azt megérdemelte és nem is én kezdtem hanem ő! Én csak visszaütöttem. Na mindegy...
-De ő kezdte!-csattantam föl.
-Oké! Nem azért mondtam de mindegy.
Hirtelen lépteket hallottunk. Rögtön a hang irányába néztünk. Tom igyekezett felénk. Mikor hozzánkért kérdezte:
-Mi ez a melankória? Történt valami?
-Áhh semmi csak Tina kicsit összeveszett Nataschával.-feleltem Tina helyett.
-Mit csinált az a szemét kis lotyó?-kérdezte Tom idegesen.
-Semmit csak "kicsit" beszólt...-mondta Tina szomorkásan.
-Miattam?
-Hát nem kimondottan de...
-Igen.-fejezte be Tom Tina helyett. Majd szomorúan átölelte.-Én engemet annyira zavar, hogy miattam bántanak! Ha velem van baja miért nem engem csesztet miért kell téged?
-Jajj nehogy már magadat okold! Tudod mit? Felejtsük el az egészet! Mintha semmi sem történt volna. Ok? -Tom nagyot sóhajtott.
-Ok.
Aztán megint lépteket hallottunk, de most egy egész marhacsordáét xD Jött a tesitanár az osztállyal. Mi beálltunk a sor végére és bementünk a tesiterembe. Kezdetnek(?!) laza 10(!!!) kör bemelegítés volt. Hát a végére már azthittem meghalok! Aztán mikor végigszenvedtük a 10 kört és mindenki kellőképpen hulla volt megkérdezte a tanár ki mit akar játszani. Fiúk egybehangzóan focizni akartak. Aztán hozzánk, lányokhoz fordult. Hát a ribik semmit sem akartak csinálni. Aztán Tina megkérdezte:
-Nem focizhatnánk esetleg mi is?
-Lányok a lányok ellen?-kérdezte a tanár.
-Hááát...én nem pont erre gondoltam.-mondta Tina-Inkább mi is beállnánk a fiúkhoz.
-De ők elég durván fociznak nem baj?-kérdezte.
-Mi is! :D-felelte Tina vigyorogva.
-Hát jó legyen akkor gyertek mert kimegyünk az udvarra. Kimentünk a focipályára ami tök nagy meg jó volt. Tina, Tom és én egy csapatba kerültünk.
Tök jót játszottunk. A fiúk először bizalmatlanok és lekezelők voltak velünk, de miután látták, hogy tényleg tudunk focizni rögtön máshogy álltak hozzánk. A meccs végül 5-2-re zárult a mi javunkra, és hát nem akarok dicsekedni, (de megteszem! :D) de Tina rúgott 2-t én rúgtam 2-t és egy másik srác rúgott (véletlenül :P) egy gólt! Tom meg igazából csak dísznek volt a pályán, de nem baj őt ezért szeretjük^^Na mindegy, szóval kicsit megnyertük a meccset. Persze jól ki is fáradtunk, de nem baj mert tök jól éreztük magunkat. A legtöbben elismerően néztek ránk. Tom is megmondta, hogy milyen ügyesek voltunk és ő mennyire nem xD Na szóval jófej volt (mikor nem az? XD) Aztán bementünk az öltözőbe átöltözni. Szerencsére most nem keveredtünk semmiféle összetűzésbe se.
A nap hátralévő rész meglehetősen unalmasan telt. Több szót nem is tudok erről mondani...Elindultunk hazafelé. Szerencsére Georg megint jófej volt és ő vitt minket :D Út közben beszélgettünk egy csomót, poénkodtunk meg minden szóval nagyon jól éreztük magunkat. Aztán megérkeztünk. Kiszálltunk és elbúcsúztunk Georgtól (Gustav már 1 órával ezelőtt hazament. A kis mázlista...)
-Szeretnél átmenni Billhez?-kérdezett engem Tom.
-Hát igen szeretnék. Miért?
-Éééés meddig óhajtasz maradni?-kérdezte Tom vigyorogva.
-Ajjajj rosszat sejtek. Nincs otthon a macska cincognak az egerek :D Na mindegy szerintem ha Billt is jónak látja akkor nem megyek haza egyhamar.-mondtam.
-Oké!-mondták nagy lelkesen.
-Hé! Ennyire ne örüljetek már-nevettem.
-Na jó akkor mond meg Billnek hogy gyógyuljon meg hamar. Jó?-mondta Tina.
-Ok megmondom.
-Én meg azt üzenem, hogy ááh hagyjuk mindegy ezt inkább mégse xD-nevetett.-Azt üzenem hogy majd egyszer megyek. xD
-Oké. -nevettem -Na sziasztok!

58.rész kedd

Hali! Sikerült ma összedobnom egy jó hosszú részt remélem tetszik :) Ha véleménytek vagy ötletetek van a sztorihoz akkor írhattok nekem a tincikaulitz@citromail.hu e-mail címre. Vagy akár szerepelhettek is benne. Leírjátok neveteket, külsőtöket meg amit akartok magatokról, hogy milyen szerepet akartok, és én majd valahogy beleírlak titeket ;) Na de nem rabolom az időt. Itt a kövi rész:
**********************************************************
A suliba újra bemennem furcsa érzés volt. Utoljára akkor voltam itt bennt amikor a tűz volt, és Bill megmentett. Az életemet mentette meg. Ha ő nincs, meghalok. Kicsit fel kellett újítani a sulit mert ugyebár megégett. De csak így festeni kellett egy kis részen meg ilyesmi. Szóval elég érdekes volt így bemennem. Ráadásul az rossz volt, hogy az én őrangyalom nem volt mellettem. Mikor bementünk az osztályba rögtön megláttam, hogy Natascha és a ribancai éppen vihognak valamin mint a hiénák és a szokásos talpnyaló strici banda és körülöttük ólálkodott. Khm.Nem szeretnék belemenni, hogy vajon mit várhattak a díszes társaságok egymástól... Amint minket meglátott Natascha szokása szerint fájdalmas grimaszt vágott, majd a ribancaival összesúgott és vihogott. Vajon kiről/miről beszélhettek? :@ Utálom őket... Na mindegy. Tina, Tom és én hátramentünk a helyünkhöz (még jó, hogy egymás mellett vannak a padjaink). Szerencsére amint leültünk becsöngettek. Törivel kezdtünk, szóval kiválló alkalom adódott arra, hogy aludjak xD Jelentett valaki (hiányzik Bill Kaulitz) és leültünk. Valahogy most olyan régi feelingem volt. Bill nem ült mellettem. Viszont csak rá gondoltam az unalmas órán. És ez tisztára olyan volt, mint régen amikor még nem ismertem őt személyesen. Csak ülök, és arról álmodozok, hogy vele vagyok, miközben a nevét firkálgatom a füzetembe, padomra vagy akárhova. Ez most tudom, hogy hülyén hangzik, de így van. Egész órán csak rá gondoltam...Így hamar el is ment az óra. Majd ki is csöngettek :D

-Milyen óránk lesz?-kérdeztem Tinát.

-Tesi.-mondta nagy vidáman. Hát ez neki jó hír, mert szereti a tesit, én viszont eszméletlenül lusta ember vagyok...Na de mindegy. Sajnos most nincs itt Bill, akivel ellóghatnék óráról ezért kénytelen leszek lemenni órára. Elindultunk (gondolom én) a tesiterem felé. Mikor leértünk megkérdeztem:

-Csak egy öltöző van?

-Ömm...ja.-felelte Tina.

-Szóval azokkal a ribikkel kell egy öltözőben öltöznünk.-Erre Tina a "díszes" társaság felé nézett.

-Ja.

-Há' csodás!-feleltem. Aztán elindultunk befelé. A "szép" banda éppen előtünk riszált be asz öltözőbe. Tinával leültünk a tőlük legfélreesőbb padra majd átöltöztünk. Na mármost a tesit két okból se szeretem. 1: Lusta vagyok. 2: A hajam miatt. Tudjátok nekem is úgy van belőve a hajam mint Billnek. És azt nem olyan könnyű megcsinálni. Ezért nem szeretem ha mondjuk futás közben szétesik. Szóval remélem semmi ilyesmit nem kell csinálnom. Bár egyetlen egy dologban szeretem a futást. És akár hiszitek, akár nem, ez a foci. Én csak a fociban vagyok hajlandó futni. És csak erre áldozom be a hajam xD Tinával a régi sulikban is mindig fociztunk, mert azt nagyon szeretjük, és (szerény vagyok) mert nagyon jók vagyunk benne.

-Na milyen Kaulitzék csajának lenni?-jött oda Natascha a ribancai társaságában.

-Hogy mi a problémád?-kérdeztem flegmán.

-Azt kérdeztem jó-e Kaulitzék csajának lenni.

-Honnan veszed, hogy járunk velük?-kérdeztem. Tinát láttam inkább meg se szólal, mert beszéd helyett felképelné a csajt.
-Onnan hogy nem vagyok hülye-na ebben erősen kételkedem! Igenis hülye!-És folyton együtt lógtok velük, meg minden. Ti is ilyen téééhááások vagytok.
-Járunk és? Közöd?-ez Tina közbeszólása volt.
-Semmi semmi csak...-mondta gonosz vigyorral.
-Csak mi?-kérdezte Tina.
-Csak milyen furcsa véletleneket hoz a sors...Ti szeretitek a TH-t és pont a Kaulitzék osztályába csöppentek, majd a sors melléjük sodor benneteket. Milyen szerencsések vagytok...
-Na ne bazd fel az agyam mond már mire akarsz kilyukadni!-állt fel Tina. Így elég erős tekintélyt varázsolt magának.
-Mi kell? A pénzük? Hogy elmondhassátok a TV-nek hogy basztatok velük? Mert híresek? Vagy mi????-szinte már kiabált a hülye tyúk. Ezt meg már kikérem magamnak! Hogy mer így beszéni velünk? Aljas vádak! Magából indul ki.
-Miért szerinted nem lehet őket szeretni?-kérdezte Tina fenyegetően.
-Tina ne törődj velük...-próbáltam csendesíteni. Tudtam, hogy a következőben ütni fog, és azt is, hogy Natascha pont ezt akarja.
-Őket?! Szeretni?! Hiszen nem hiszem el, hogy nem látjátok milyen gyökerek! Az a Bill gyerek simán buzi a másik meg hülye és csúnya! -Aztajóédeskurvaanyádatteszemétribanc! (újabb leghosszab értelmetlen, külön szavakból álló szavam xD) Ez még nekem is betett! Billt hogy meri lebuzizni? Off de Tina... Még épp időben ugrottam be elé mert már ugrott volna a csajnak...
-Hagyjad nem ér annyit-mondtam miközben mélyen a szemébe néztem. Tina szerencsére értett az én szavamból. Dühösen kiviharzott az öltözőből. Én mentem volna utána de még előbb beszóltam a ribancnak. Odamentem határozott léptekkel (amire persze kb annyira megijedt, mint az előbb, már visított volna) és közvetlen közelről a képébe mondtam.
-Te egy olcsó ribanc vagy! Nem ismered őket! Csak azért cseszteted most őket mert féltékeny vagy a sikerükre, és haragszol rájuk amiért annak idején nem lehettél a ribancuk, mert ők ennél vagyis Nálad többet érdemelnek. -majd én is faképnél hagytam őket.

57.rész kedd

Holnap nem hiszem, hogy lesz új rész, de ahogyan ígértem esti mese gyanánt itt van még egy rövidke rész ;)

**********************************************************

Nem mentünk szerintem 5 háznyit se,mikor Georg fékezett le fekete terepjárójával le mellettünk. Meggállt, és lehúzta az ablakot (napszemcsiben és bőrkabátban volt, szóval ránézésre egy igazi gengszter lehetett volna xD).
-Hali! Gyalogolni kívántok még egy fél órát, vagy beszálltok?-kérdezte vigyorogva.
-Hali te! Ne menőzz itt nekem a kocsidal! Nekem úgyis jobb lesz!-poénkodott Tom.-De azért beszállunk xD
-Csáó Georg!-köszöntünk Tom után mikor beszálltunk a kocsiba.-Ja és szija Gustav.-merthogy ő is bennt üllt. Ő is öszönt.
-Sziasztok lányok!Ömm egyébként Billt hol hagytátok?-kérdezte Georg amikor indultunk el.
-Dögrováson van.-felelte Tom. Dögrováson?! Ez egy kicsit nem durva kifejezés? Georg és Gustav is még Tina és én is nagyon érdekes arccal néztünk rá , mire ő:
-Beteg. Tudjátok.-kicsit zavartan mondta. Hát igen.Jó hogy csak poénkodni akart, de nem Bill betegségéből kéne viccet csinálni...
-Huhh halljátok! Tegnap tankoltam és egy ilyen kutassrác úgy átakart verni! Kérdezi, hogy megtankolja-e a kocsit. Erre gondoltam magamba, hogy nem bazd meg piát akarok venni egy benzinkúton nem benzint-mindenki jót röhögött. xD- Aztán mondtam, hogy kösz ja, és bementem fizetni. Mondja a csajszi bennt, hogy mennyit tankoltak a kocsimba. Ugyebár nem kell mondano, hogy sok nyál fér a kocsimba...-Tom erre közbevágott.
-Nagyképű majom! Ne menőzz már! A lényeget mond!!! -hűűűű!!!Tom nagyon féltékeny Georg kocsijára. Persze 16 évesen még nem lehet kocsija de Georg már 18 szóval neki nem olyan rég óta, de van. Én nem tudom, de szerintem Tom amióta meg van Georg kocsija azóta nyávoghat xD És még ez lesz 2 évig? Ajjajj xD Mondjuk csak poénból hisztizik, de akkor is vicces :P
-Ááááhá a kis taknyos! 16? Hmm...még 2 év...Sok idő...Na szóval hol is tartottam?
-Taknyos?! Rohadj meg! 10000000x jobb kocsim lesz mint neked, majd meglátod. És egyébként is! Nekem 16 év alatt több nőm volt mint neked! Heheeeeee!-off most kezdik az óvodás "nekem ez van bibibíí nekem meg ez bibibííí" játékot? Hát ez vicces lesz. Na de Tom! Itt a csajod jelenlétében kezdesz a csajozásaiddal dicsekedni?
-Hééé! Tom! Nem zavarlak?-kérdezte Tina. Na gondoltam, hogy nem bírja szó nélkül.
-Upsz. Bocsi Cica nem úgy értettem-és egy csábos msolyt küldött Tina felé mire az visszamosolygott aztán telibesmárolták egymást. Na szép...Tök jó itt mellettem meg minden miközben Bill nincs itt :( Meg akkor is! Na de nem baj nem haragszom ám :D Csak ezt még fura megszoknom, hogy Tina ilyen nyíltan csinálja ezeket...Na mindegy.
-Ok. Ha kismároltátok magatokat folytatnám. Szóval eleve 88 litert lehet max a kocsimba tankolni, és még egy 5-7 liter volt benne. Erre a srác azt akarta megetetni velem, hogy ő márpedig 90 litert tankolt, és azt akarta kifizettetni. Felhomályosítottam hogy 88 literes tankom van, és ugyan árulja már el hogy sikerült abba 90et töltenie. Aztán megijedtek, hogy feljelentem őket, vagy valami és elnézést kértek meg aztán még csak a fele árt kérték el. Szóval még én jártam jól. Mekkora papagájok, nem? xD
-Hehh jaja!-nevettem én s.Ez tényleg kurva nagy. Ők akarják beszopatni szegény Georgot, aztán a végén mégis ők szívtak ennyi :) Tináéknak fontosabb dolguk volt, minthogy hozzászóljanak a témához ígyhát Gustav beszélt még kicsit én meg Billre gondoltam...Hát hiába ha sterelmes az ember...:)

56.rész kedd

Na szijjasztok!!!! Az van, hogy ahogyan ígértem ma itt az új részecske, jó hosszú is :) És lehet, hogy mégegyet felteszek ma még. Viszont holnap meg úgy péntekig nem ígérhetem biztosra h lesz új szal lehet h csak szombaton. Ezért ma hosszú rész, és lehet h még egyet feldobok ;) Na nem húzom tovább. Jó olvasást! :)***********************************************************************

-Tinaaaaaaaaaaaaa!!!Kész vagy már?-kiabáltam az előszobából indulásra készen.
-Pillanat!-kiabált vissza nekem Tina az emeletről. Hihetetlen mennyit tud tökölni az elkészüléssel...Gyenge 10 perc múlva le is érkezett.
-Mi tartott ennyi ideig?-kérdeztem.
-Nem tudtam eldönteni ma melyik sapkámat vegyem fel és...
-Na jó. Ne folytasd-vágtam közbe.Tina mindig sapit húz rasztás buksijára, így van egy pár neki belőle. -Indulhatunk?
-Ja.-mondta és végre valahára el is indultunk. Mikor az udvaron mentünk végig elővettem a telefonom.
-Mit csinálsz?-kérdezte Tina.
-Felhívom Billt, hogy ők is indulnak-e.-mondtam. Hát nekem ez a világ egyik legtermészetesebb dolgának számít, hogy a páromat felhívjam jön-e velem vagy sem.
-Ja jó.-mondta Tina. Már hívtam Billt. Csöngött...csöngött...csöngött...csöngött...MI A ****ÉRT NEM VESZI FEL A TELEFONJÁT??????????????Nem létezik hogy alszik még...
-Na mi az? Nem veszi fel?-kérdezte Tina.
-Nem. -csaptam le csalódottan és kicsit mérgesen a telefont.
-Várj felhívom Tomot. -Tutira biztos vagyok benne, hogy direkt nem veszi fel...Ez 100%. De én nem hiaszem el, hogy lehet ilyen hisztis???? Ez nem fair...Lehet, hogy szakítani akar csak nem meri elmondani? Azt én nem élném túl...Mert az azt jelentené, hogy kihasznált, nem szeret(ett), és hogy csak ADDIG kellettem neki. De nem...Bill ilyet nem tesz! Ilyet nem tenne! Ő nem ilyen! Ő szeret engem...Vagy csak úgy csinált? De akit én szeretek az a fiú nem ilyen.Én tudom, hogy Bill Kaulitz NEM LEHET ILYEN!!! Ő őszinte és szeret engem...Vagy csak megjátszotta magát? Áhh tudom is én...De én bízom benne...Legalábbis megpróbálok bízni benne...
-Na szóval.-kezdett bele Tina, mert az én kis gondolatmenetem alatt ő beszélt Tommal, és a kerítés elé is kiértünk.-Szóval Bill azért nem vette fel, mert megbetegedett tegnap este lázas meg beteg szal minden baja van, és most alszik. Tom meg 2 perc és jön.-megbetegedett? Ez furcsa tegnap még kutyabaja nem volt...Lehet, hogy üldözésimániám kezd kialakulni, de szerintem ezt csak kitalálták...Az viszont azt jelentené, hogy Bill nem kíváncsi rám, ami ahhoz vezet, hogy nem szeret, csak nem mer szakítani velem, mert esetleg olyannak néz aki megy pletykálni a sajtóhoz. Uff ilyeneket gondolna rólam? Hát ha még szakítana is velem (bár nem tom miért) én annyira szeretem őt, hogy soha nem égetném be sajtó előtt. És egyébként akkor tutira elköltöznék a világ másik felére, hogy még véletlenül se lássam többé... Mert én úgy nem bírnék élni, hogy a barátnője voltam, kihasznált és mint egy rongyot eldobott. De ÁLLJ! Én hülye vagyok! (nem újdonság gondolom xD) KI mondta, hogy direkt csinálja? Lehet, hogy már nem is haragszik! Én meg mint egy hülye csirke ilyen gonosz dolgokat feltételezek róla! Hogy lehetek ekkora kö**ög? Hjajj...Én beleőrülök ebbe...Beszélnem kéne vele, hogy megnyugodjak.
-Halíííííííííí Veraaaaaaaaaa! IndulhatnánK????????????-na ez Tina volt. Ugyanis már megint annyira elbambultam, hogy 1.-észre se vettem, hogy Tom már itt van. 2. Már rég dumáltak hozzám de én máshol jártam agyilag. Király! Még reggel van, de már megvan az első "csináljunktotálisidiótátmagunkból"akcióm (na ez is 1 az én leghosszabb új és értelmetlen magyar szavaim közül xD).
-Ohh szia Tom. Bocs csak kicsit elgondolkodtam...Persze induljunk.-mondtam.
-Na látom nem vetted azt amik az előbb elhangzottak-kezdett bele Tom, mikor már elindultunk.-De épp azt mondtam, hogy Bill azt mondta este, hogy mondjam majd meg neked, hogy szeret meg puszil és vigyázz magadra és délután majd csak egy picikét ugorhatsz be hozzá, nehogy megfertőzzön.-mosolygott Tom. Valahogy a mosolyában annyira Billt véltem felfedezni. Hát hiába, ikrek :D De most nem is ez a lényeg! Hanem a, hogy SZEREEEEEEEEEEET!!!! Én meg mint egy hülye pi**a már mindenféle rémségeket gondoltam szegényről. Jajj ennyi ésszel szabadlábon mint én...-Este is egyébként azért nem hívott már, mert rosszul volt. Hányt is, fáj a torka lázas szóval valami influenza sz arság van benne. Érted.
-Ja persze értem. Kösz, hogy szóltál. Szegénykém...-Jajj és szegény beteg is...De sajnálom. Legszívesebben itthon maradnék vele. De most inkább pihennie kell...Jajj de most akkor is úgy megkönnyebbültem! Legalább SZERET!!!!!!!!!!! Így valahogy még a sulibamenés tudata is elviselhetőbb^^

igen! igeN! igEN!! iGEN!!! IGEN!!!!

Jááááááááááááááááááááááááááájjjjjjjj Édes Istenem! igeN! igEN!! iGEN!!! IGEN!!!! Ott leszek a március 30-i bécsi TH koncerten!!!!!!!!!!!!! Annyira király lesz h azt el se tom mondani. Amikor itthon aztmondták anyumék h elmehetek meg mindent megbeszéltünk én kajak ugrálni meg tapsolni kezdtem meg el is sírtam magam szal nagyon örültem. Egész este le se lehetett lőni olyan boldog vtam xD Ma meg másról se tudok beszélni, akárkivel beszélgetnikezdek csak a TH koncertről tudok beszélni. Szal gondolhatjátok mennyire túlpörögtem xD Fuh 10000000000 bocs h most nem a sztori ez csak olyan mellékbejegyzés, de ezt muszály volt most megosztanom mindenkivel :D És majd hétfőn vszi új rész meg minden ugyhogy addig türelem ;)

55.rész kedd

Ez az 55. részem szal már 5 résszel elhagytam az ötvenet vagyis a félszázat, ez meg 5 5 vagyis 10 xD na mindegy ez most nem számított a sztorihoz. De ha már TH-s a blogom akkor had írjam ezt le: Ma v holnap kiderül h megyek-e a Bécsi TH koncertre!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szal léccyke szurkoljatok nekem ^^ Mert ha megyek akkor majd írok nektek külön egy TH koncertről szóló ff-t is :D Na jó nem rabolom az időtöket meg a sajátomat se xD táttárátáttátá! Itt a kövi adag rész is ;)

******************************************************************************



Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Meg se néztem ki az csak beleszóltam, mert azt hittem Bill hívott fel.
-Szija, Bill te vagy az?-kérdeztem.
-Eumm...Kislányom jóreggelt csak én vagyok az.-szólt bele anyu. Upsz. Télleg akkor vagy most érkeztek meg, vagy csak felébreszt hogy suliba menjek. Akkor kávét is küldhetne...
-Ja bocsi azthittem...mindegy.
-Azthitted Bill. Miért hívna? Összevesztetek?-kérdezte anyu. Hát hiába előtte se tudok titkolózni egyből rájön.
-Hát egy picit...-mondtam.
-Ohh szegénykém...Na mindegy majd ma úgyis kibékültök biztosan.-mondta.
-Most érkeztetek meg?-kérdeztem.
-Igen.Itt egyébként most fél egy van...
-Aha az jó...
-Na légyszi ne felejtsetek el suliba menni. Jó?
-Jónak nem jó, de nem felejtünk el.-mondtam.
-Rendben. Majd este hívlak. És Bill miatt ne szomorkodj! Majd kibékültök ;)
-Köszi anyu. Aranyos vagy. Na akkor szija!
-Szija kicsim. Puszilunk
-Mi is szija!
Hhhhh...fel kéne kelni...Még csak fél hét. Na mindegy felkelek. Ugyis kéne valami kávé félét csinálni. Kikászálódtam az ágyból és kinéztem az ablakon. Az utca még sötét volt. Csak halványan kezdett már világosodni az ég alja. Az ablakomból pont Billék házát láttam. Hosszan néztem az egyik sötét ablakra, amiről történetesen tudtam, hogy Billé, majd a fürdőfelé vettem az irányt. Gyors vettem egy kellemes zuhit, aztán felöltöztem, emberi külsőt varázsoltam magamra (magyarul:smink+hajbelövés) majd elpályáztam a konyha felé. Odatettem egy kávét, Tinának meg betettem egy kenyeret a kenyérpirítóba. Aztán várakozás közben kihasználtam a helyzetet hogy egyedül vagyok, és rágyújtottam egy szál cigire.
10 perc múlva Tina kómásan jött le. A pirítósa már készen volt a tányérjában a kávéja társaságában. Én a sajátomat most kezdtem el kortyolni. Étvágyam meg nemigazán volt...
-'Reggelt!-köszöntem neki.
-Hali!-köszönt kómásan-Ezt te csináltad?-mutatott a megterített asztalra és a reggelire.
-Látsz itt rajtam kívül még valakit?-kérdeztem.
-Nem.De mióta vagy fennt?-kérdezte mikor leült enni.-Mindig én vagyok hamarabb fennt.
-Hát elég rosszul aludtam, aztán félhétkor anyu felhívott és lejöttem.
-Aha értem. Hát köszi :) Mármint hogy ilyen rendes voltál és reggeli téren rám is gondoltál.
-Nincsmit...

54.rész hétfő

Olyan fél óra alatt sikerült összeírnunk a dolgokat. Rendeltünk magunknak két hétre előre minden napra kaját, egy ilyen ételhordó cégtől, meg magunknak aznapra pizzát, ugyhogy kész voltunk.
-Mennyi az idő?-kérdeztem.
-Negyed három.-mondta Tina.
-Szerinted felhívhatom már Billt?-kérdeztem.
-Szerintem még hagyd...Lehet, hogy még nem végeztek. Azt mondta Tom, az ilyen sokáig szokott tartani, és hogy majd este beszélünk.
-Aha értem...-mondtam kicsit szomorkásan. Még olyan rövid ideje vagyunk együtt, és már is összevesztünk egy ilyen kis hülyeségen...? Ez annyira rossz. És valahogy azt megértem, hogy most alapesetben se lehetnék Billel, és azt elviselném, de így hogy tudom, hogy haragszik rám, így egyszerűen nem bírok megmaradni.-De nekem fel kell hívnom!!!!-ezt most hangosan mondtam ki, pedig nem akartam. Tina erre halványan elmosolyodott.
-Akkor hívd.Lehet, hogy jólesne neki.
-Ok.-erre kicsit felbátorodtam.Elővettem a telómat és hívtam. Csöngött...csöngött...csöngött...
-Szia Vera! Bill most nem tud beszélni, mert fotózzák.
-Szia Tom.-hhhhhh.....igen ez Tom volt....sajnos :( -És mikor tudok beszélni vele?
-Hát nem tudom. Szerintem olyan 6 körül hívd fel, mert addigra végzünk. De várj! Majd megmondom neki, hogy hívtad, és szerintem ha lesz 2 perce felhív. Jó?
-Ok. Köszi Tom...-mondtam kicsit csalódottan.
-És Bill miatt meg ne szomorkodj! Az öcsém már csak ilyen őstulok, ne húzd fel magad a hülyeségein! Nem haragszik már rád, csak szeret hisztizni!-nevetett Tom.
-Köszi Tom, aranyos vagy.-mosolyogtam.
-Na most mennem kell. Majd beszélek akkor Billel. Szia!
-Szia!-letettem a telefont.
-Na?-kérdezte Tina.
-Hallottad Tom volt az...azt mondta majd beszél Billel.
-Na látod? Tom egészen jól tud rá hatni. És tényleg ne szomorkodj. Holnapra már semmi bajotok nem lesz. Rendben?-kérdezte.
-Rendben.-mosolyogtam. Mostmár egy picivel tényleg jobb kedvem volt.
-Na akkor mit csináljunk?-kérdezte Tina.
-Nem tudom...valamit! Légy kreatív.-nevettem.
-Ok. Akkor beszélgessünk.
-Jó. Miről?
-Mondjuuuuuuuk.Rólatok!
-Hát mit mondjak?-kérdeztem meglepetten.
-Mondjuk azt, hogy Tom miért is nem mehetett haza szombat reggel.....-hűűűűűűűűűűűűűha! Tinának még nem mondtam, semmit erről. Pedig azért elég sok minden történt akkor. Csak Billmacsek halála miatt szinte el is felejtettem (na jó. Ez azért túlzás. Azt nem lehet elfelejteni...)
-Hááááááááát.........-mondtam.
-Na? Szóval megvolt?
-Mi?-kérdeztem.
-Mi?Mi? Hát szerinted?
-Meg.-mondtam vigyorogva.
-És? Milyen volt?-kérdezte.
-Hát szerinted?Jó!
-Azt gondoltam.-nevetett Tina.-Na jó látom nem akarsz erről dumálni. Megértelek. Mindegy. Akkor nem faggatlak-mondjuk örültem, hogy nem kellett részleteznem neki az eseményeket. Végre nem faggatózik Tina mint máskor xD
-Köszi-mondtam.
-De még valami.....Ez fontos.-ezt komolyan mondta.-Ugyee védekeztetek?
-Hát...- Hulla fehérre sápadtam le. Szinte éreztem ahogy az összes vér eltűnt a fejemből.
a fenébe!!!!!!!!!Ennyire meggondolatlanok nem lehetünk! Vagy mégis? Ez akkor miért nem jutott egyikünk eszébe se? Nem védekeztünk! Most mi lesz? Ezt nem mondhatom el Tinának. Végülis csak egy alkalom volt. Meg az első is mindkettőnknek. Nem hiszem hogy összejött...-Persze.-bólogattam.
-Biztos?-kérdezte aggódva Tina. Biztos észrevette, hogy hazudok. Ha valakit, őt nem tudom áétverni.
-Biztos-mondtam meggyőzően. Szerencsére pont jókor csöngetett valaki az ajtón.-Ez a pizzánk lesz.-mondtam.
-Aha-mondta Tina és odament kinyitni az ajtót. Átvette a kaját és visszajött. Bekajáltunk beszélgettünk jó hamar elment a délután is. TV-t néztünk meg nevetgéltünk, olyan igazi csajos délutánt tartottunk. Aztán egyszercsak már azon kaptuk magunkat, hogy este 9 óra van.
-Hűűűűű,hogy elment az idő.-mondta Tina.
-Azaz! Szerinted felhívhatom már Billt?-kérdeztem. Mert Bill engem nem hívott fel.
-Szerintem várj holnapig.-mondta Tina.
-Na jó mindegy! Elmegyek fürödni aztán alszok. Mert ugyebár holnap el kéne mennünk suliba is....-mondtam.
-Muszááááááály???-kérdezte Tina.
-Hát kéne.-mondtam.
-De minek?-kérdezte Tina. Na ez egy jó kérdés! Minek?
-Nem tudom. Csak. De most tényleg megyek.
-Ok. Menjél csak én még nézek TV-t. Szia! Jóccakát.
Felmentem az emeletre. Vettem egy forró fürdőt. Közben volt min gondolkodnom. Már nem csak amiatt aggódtam, hogy Billel összevesztünk de más miatt is. Mi van ha terhes lettem?

53.rész hétfő

-Halihóóóóóóóó!!!Megjöttünk!-üvöltötte el magát Tina mikor beléptünk otthon az ajtón. Ő mindig így köszön....De válasz nem érkezett. Ledobtuk a táskánkat az ajtóba, levettük a cipőnket és bementünk. Hol vannak anyáék? Hiszen ma nem mondták, hogy elmennének...
-Te ezek hol vannak?-kérdezte Tina. Nem válaszoltam, hiszen én se tudtam. Odasétáltam a konyhapulthoz. Egy cetli volt rajta.
Hívjatok fel. Anya
-Te!Tina! Gyere!-szóltam neki, mert ő már éppen leült a TV elé.
-Na? Mivan?-kérdezte mikor ottermett mellettem.Megmutattam a cetlit.
-Ok. Hívd fel.-mondta majd visszaüllt az ágyra. Nem! Gyere már ide!
-Jól van-jól van! -és odajött mellém. Én hívtam anyut és közben kihangosítottam a telefont, hogy Tina is hallja.
-Szija kicsim!
-Szija anya! Na mi az? Mi történt?
-Na hát az van, hogy Henrikkel el kellett utaznunk egy kis időre....
-Mi?! Csak úgy???? El se köszöntél???? És mennyi időre?
-Ne haragudjatok....A munka miatt kell...Ez egy nagyon fontos utazás, és a repülőjegyet nem lehetett áttenni a cég rendelte így, és 5 perc múlva indul a gép....
-DE HOVA???????????????-kiabáltam már. Miért nem tudja a lényeget mondani először? Már nagyon ideges voltam.Tina is csak ráncolta a homlokát.-Amerikába, és valoszínüleg 2 hónapig kell maradnunk...-kínos csend következett. 2 hónapig egyedül leszünk? Ez...ez...ez...nem tudom...fura. Máskor is volt, hogy 2-3 napokat egyedül voltunk, de nem 2 hónapot...-Itt vagy még?
-Persze...
-Tina ott van?
-Igen.
-Akkor hangosíts ki légyszi'!
-Idáig is ki voltál.-nevettem.
-Ja, szia anyu egyébként.-szólt bele Tina is.
-Ja, akkor jó.Majd ha kiértünk New Yorkba telefonálok. Figyeljetek, gyorsan mondom, mert mindjárt indulunk. A szabályok ugyanazok mint máskor. Elmentek suliba, nem lógtok, tanultok, nem gyújtjátok fel a lakást, hétköznap nincs házibuli, ha nem muszály hétvégén se legyen, a bankkártya az Vera asztalán van odatettem, de légyszíves ne vásroljátok fel az egész plázát ha nem muszály, csak kaját meg ilyesmit vegyetek, takarítsatok rendesen és....
-Jól van anyu, nem vagyunk 5 évesek, nem előszőr mész el, tudunk mindent.-mondta Tina.
-Oké-oké.-Na akkor majd még telefonálok, vigyázzatok magatokra sziasztok!
-Szia anyu!-köszöntünk egyszerre Tinával és letettem a telefont.
-Hűűűűűűűűűűű!!!!!!!!!2 hónap?-kérdezte Tina vigyorogva.
-Aha...Ez azért egy kicsit sok, nem?-kérdeztem. Persze néha nem rossz egy kis szabadság de ilyen sok időre? Hiányozni fog anyu...
-Szerintem feltaláljuk magunkat!-mondta Tina.
-Na jó attól nem félek.-mondtam-de azért anyu hiányozni fog.
-Persze hogy hiányozni fog, de attól még mi jólérezhetjük magunkat!-nevetett Tina.
-Hát végülis igaz :D-nevettem én is.-De várj! Ki fog reggel kávét csinálni?-kérdeztem.
-Hát nem tudom...majd valahogy megosszuk a dolgokat...
-Szerintem most le kéne ülnünk, és összekéne írnunk ki mit csinál.
-Aha jó. Hozz egy papírt.
Ok.-mondtam és behoztam a táskámat.

FONTOS!!!!!!!!!!!!!!!!!

Továbbítom mert fontos:

Kedves Tokio Hotel rajongók!

1. F a n A k c i ó

Rengeteg ember nincs megelégedve a Turné dátumokkal, helyszínekkel, Európán belül rengeteg ország el lett hanyagolva, többek között Magyarország.Nekünk Magyar fanoknak ez nagyon rosszul esik, (és még pár környező ország rajongóinak) ezért pár magyar rajongó egy fantasztikus ötlettel állt elő, mégpedig:

Miért adnánk fel?Mindenki emlékszik Tel-Avivra? Ők is aláírást gyűjtöttek és sikerült is nekik. Akkor nekünk miért ne sikerülhetne?
Itt az őszi szünet, minden településből akár faluból is, kérnék 1-1 embert aki felveszi velem a kapcsolatot és megszervezünk egy talit. Mivel rengeteg ember nem tud Budapestre feljönni ,ezért lenne erre szükség, hogy mindenhol legyen egy-egy ember. Lehetsz akár Szegeden vagy Zalaegerszegen. Rendezz egy Tokio Hotel találkozót.

A NATIONAL LEVELE: az aláíráshoz kell e-mail cím meg telefonszám! és minimum 1000 fan aláírása kell! de minnél több annál jobb! ha bisztosra akarunk menni akk 3000 aláírás kell!szóval hajrááá (:
Mi a feladatod? ÍRJ ALÁ EGY LAPOT. Nevedet, hogy miért szeretnél itt egy koncertet és az aláírásod (írott, és nyomtatott betűkkel /a könnyebb olvashatóság végett/ . Mikor minden megvan, egy nagy boritékba rakod és elküldöd [akinek ez nagyon macerás,az mondja meg nekem és megoldást találunk]KÉRLEK TITEKET, PRÓBÁLJÁTOK MEG. Nem csak magadért. Mindenkiért. Hogy legyen egy szép napunk.

Email cím: humanoidhungary@citromail.hu
MSN: dorothi.psichogirl@hotmail.com
oldalam: http://www.gportal.hu/tokio-hotel-geh


ELJÖVÖK:
Budapest
Kecskemét
Szombathely

IDŐPONT:[még nem minden van megbeszélve]KECSKEMÉT: Hétfőn [2009.10.26.] 13:00 Kossuth szobor


2. F a n A k c i ó

Gondolom már ti is tudjátok, hogy újból kimaradtunk a turnéállomások közül. Valamiért, nem lepődtem meg. De elég szarul esett! És nem csak mi, hanem a környező országok is!De mostmár elég! Mutassuk meg a fiúknak és a menedzsernek, hogy mi is itt vagyunk! És mi is érünk annyit, mint a franciák vagy az amerikaiak!
A németek már tüntetnek! Nem veszik meg az új albumot! És igazuk van! Nekünk is lépnünk kell, ha el akarunk valamit érni! Ha csak ülünk és sajnáltatjuk magunkat, attól nem lesz jobb! Mindent meg lehet csinálni! Csak akaraterő és összefogás kell hozzá! Közös érdekünk, hogy eljöjjenek ide is! Ha egyesével bombázzuk az Universal és egyéb cégek embereit levelekkel, csak annyit fogunk elérni, hogy tiltsák a leveleket!
Ennél most sokkal többre lesz szükség! Olyat kell csinálnunk, amivel mindenki figyelmét felhívhatjuk magunkra! Nem csak a TH-ét, hanem a világét! Hogy majd mindenki, azt mondhassa: Látjátok, a magyarok megcsinálták! Akkor nekünk is sikerülni fog!
Hozzuk vissza a fiúkat! És mutassuk meg nekik, hogy nem csak a pénz után kell menni állandóan! Lehet, hogy sok ország nem olyan gazdag, mint Franciaország vagy Amerika, de itt vannak a legkitartóbb rajongók! És nélkülük sehol sem lenne a banda! Csak ők ezt szépen elfelejtették! Emlékeztessük őket arra, hogy honnan jöttek! Szerezzük vissza a régi Tokio Hotelt! Azt a Tokio Hotelt, aki nem tett különbséget a rajongói között! És a legkisebb sikernek is örülni tudott! Lehet, hogy mára világsztárok lettek, de attól még emberek! Méghozzá olyan emberek, akiknek a fejébe szállt a siker!
Milyen dolog az, hogy a hazájukban 2 koncertet adnak, a franciáknál meg 7-et?!?!
Ez így nem mehet tovább álljunk a sarkunkra végre és fogjunk össze! Minden elnyomott fannal, országgal! Nem az számít, hogy melyik országból származunk, hanem, hogy mind ugyanazért a bandáért rajongunk!Minden emberre szükségünk van, hogy sikerüljön! Kortól és származástól függetlenül!
Egy hatalmas fan találkozót szervezünk a fővárosban. Mindenkinek ott a helye, ha be akarja bizonyítani ország-világ előtt, hogy igen, TH-fan vagyok és nem szégyellem! Az ország minden pontjából, várjuk a jelenkezéseteket! Annak, akinek kicsit szűkösebb az anyagi helyzete, annak is segítünk! De mindenkire szükség van!
Még egy ilyen lehetőség nem lesz! Felvettük a kapcsolatot a magyar valamint a német Bravo és Popcorn szerkesztőségével, a TV-vel és magyar sztárokkal, akik szintén TH rajongók! Itt a lehetőség, hogy végre bizonyítsunk! Segíts TE is, hogy valóra válhasson egy ország álma!
Tedd ki ezt a hirdetést bárhova, ahova tudod! Hirdesd interneten, vagy buszmegállókban!Országos hadjárat indul!Várjuk olyan emberek jelentkezését, akik segítenek a reklámozásban, toborzásban, szórólapozásban! Az ország bármely pontján!
Ezen a címem jelenkezz, ha bármily módon részt szeretnél venni az akcióban:humanoidhungary@citromail.hu
Szervezők: Dóri és Chriss

Ez nem a sztori, de nagyon fontos!!!!!!!!!!!

MEGCÉLOZZUK TOMOT! (el akarjuk érni, hogy oldalakon keresztül, csak a magyarok felszólításai látszódjanak!)
PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON ÉS VASÁRNAP MINDEN MAGYAR TH FAN RAKJA BE TOM BLOGJÁBA A LEGUTOLSÓ KOMMENTHEZ EZT:
BITTE, KOMMT NACH UNGARN!vagy WE WOULD LIKE TO COME TO HUNGARY PLS!

segítsetek! talán ez az utolsó remény. Elég ha csak egyszer rakod be. mert ha elegen vagyunk talán sikerül meggyőzni őket!

MAGYAR FANOK! EGYÜTT A TH-ÉRT!
Ha tehetitek hírdességtek ezt a felhívást!!
Honlapokra: Vegyük rá a TH-t, hogy jöjjenek Magyarországra!Pénteken, Szombaton és Vasárnap!Nyomjátok be Tom utolsó blogbejegyzésének kommentjeihez ezt:BITTE, KOMMT NACH UNGARN!vagy ezt: WE WOULD LIKE TO COME TO HUNGARY PLS! több infó, javaslat stb: kaulitz-extra talán ez az utolsó esélyünk! FOGJUNK ÖSSZE!
Csetekbe : Vegyük rá a TH-t, hogy jöjjenek Magyarországra! Pénteken, szombaton és vasárnap nyomjátok be Tom utolsó blogbejegyzésének kommentjeihez ezt: BITTE, KOMMT NACH UNGARN! több infó: kaulitz-extra.gportal.hu

52.rész hétfő

Most végre itt az ősziszünetem, szóval valoszínüleg több részt tudok feltenni. Ugyhogy itt is a következő:

Kint Bill és Tom már egy kicsit türelmetlenül áltak már kinnt.

-Na végre megszülettek!-kiáltott fel Tom.

-Áruljátok már el nekünk. Mi a jó abban a csajoknak, hogy falkában járnak WC-re és órákig bennt vannak....-viccelődött Bill.

-Jajj Bill.......nem tudjuk xD!-nevettem.-Ez biztos genetikailag bennünk van :D

-Biztos-nevetett Tom.

-Figyelj szivem...beszélhetnénk?-kérdeztem kicsit félénken Billt.

-Persze mondjad csak.-és pár lépéssel arrébb mentünk. Közben átkarolta a vállamat.-Na mondjad.

-Hát csak...izé...szóval én csak azt akartam, hogy muszály máris bemutatnotok minket a nyilvánosságnak?

-Mi?-kérdezte kissé meglepetten.Huhh lehet hogy most berág majd rám....

-Csak hogy muszály most nekünk is benne lennünk ebben az interjúban?-kérdeztem kétségbeesetten.

-Most mi a bajod? Azt hittem te is ezt akarod.-mondta.

-Ééééén?!Dehogy akarom.-ez meglepett...miért vágynék én ilyesmire?

-Szóval nem akarsz résztvenni ezen?-kérdezte hidegen.

-Hát ha te nagyon akarod akkor miattad megteszem, de.........-közbevágott.

-Nem, nem kell nyugodtan hazamehettek mi még sokáig maradunk.-na ez olyan volt mintha kést szúrtak volna a szívembe. Annyira közömbösen beszélt. Tudtam, hogy ez lesz...Na de hogy így megsértődjön? Most miért? Legalább őszinte voltam... De most miért kellett így berágnia?

-Figyelj ha neked ilyen fontos, akkor miattad ittmaradok én csak azt mondtam, hogy...-már megint közbevágott.

-Figyelj! Én meg azt mondtam menj haza! Tényleg nem jó ötlet még ez majd máskor. Ok? Most menjetek. Hívok taxit neked ki is fizetem, menj csak.-ÉN HÜLYE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Minek kellett itt játszanom az eszemet? Most haragszik rám. Olyan undok hangsúllyal beszél, hogy az nem is igaz!

-De én...

-Menj-haza!!!! Érted?-kérdezte idegesen. Könnyek szöktek a szemembe. Ilyen kis semmiségen így összeveszünk? Miért? De csak én vagyok a hibás...Mondjuk Bill miért ilyen ingerült, és miért kapja fel rögtön a vizet? Ez olyan bosszantó...Mondjuk én is mindig ezt csinálom, szóval lehet hogy megérdemlem, hogy kicsit visszakapom. De most akkor én is ilyen sértő szoktam lenni? Ezen feltétlenül változtatni fogok!

-Értem...-mondtam és lesütöttem a szememet.-Nem kell taxit hívnod hazatalálok egyedül is. Szeretlek...-és lassan kisétáltam az épületből. Igazából azt vártam volna, hogy Bill utánamkiabál, vagy fut, de semmi ilyesmi nem történt. Mikor becsuktam magam mögött az épület üvegajtaját félszemmel visszanéztem. Ő pont ugyanúgy állt ott mint mikor otthagytam, háttal az ajtónak lehajtott fejjel. Néhány lépést mehettem mikor Tina utánamszaladt.

-Te is eljöttél?-kérdeztem és a torkomat már nagyon szorongatta a sírás.

-Igen...Összevesztetek?-kérdezte.

-Igen.-mondtam csendesen.

-Sajnálom....

-Nem a te hibád...-de közbevágott.

-De! Én mondtam, hogy mond le...-most én vágtam közbe. Nehogy már ő hibáztassa magát amiért én behisztiztem!

-Viszont énhisztiztem be és nem te küldtélhaza, hanem Bill!!!

-Jó mindegy ne menjünk ebbe bele...Inkább menjünk haza...

51.rész még mindig hétfő :/

Hellóóóóó! Szal mindenkitől 10000000 bocs h ilyen ritkán írok, csak most a felvételire készülök szal áááh semmi időm nincs, pedig fejben már megvan a sztori és higgyétek el baromi izgi a folytatás, csak sajna nem jutok egyszerűen el oda h leírjam. Na mindegy nem húzom az időt tovább táttárátá'tátááááá!!!!! Itt a kövi rész jó szórakozást meg minden, jah és kommenteket meg léccy dobáljatok már szorgalmasan :) Danke schööööön!!!!

_____________________________________________

Nagyonmély kussban megérkeztünk a stúdióhoz vagy mi a tökömtudjamihez. Nagyszerű....:S visszaút esélye=0! A bejárat előtt egy férfi állt és tökre ideges volt. Na fogadnimernék h ő lesz a menedzser....Kiszálltunk a kocsiból elköszöntünk meg fizettünk Sebastiannak aztán elindultunk a közeledő férfi felé. Bill megfogta a kezemet és bátorítóan rámmosolygott.
-Ő itt David a menedzserünk.-súgta oda nekem Bill mikor még nem értünk a mostmár 100%ra tudjuk Davidhez.
-Magyarázatot most! -ez volt a köszönés nála. Kedves ember...
-Neked is szia David...-mondta Tom.
-Na te ne pofátlankodj!Miattatok lemondtam az interjút és a fél napját átszervezte a tv! Ezek után kuss!!!
-Mondtuk már hogy nem tehetünk róla!!!!-fakadt ki Bill.
-Nem? Aha...És ők kik?-mutatott ránk.
-Ő Vera és Tina a barátnőink.-mondták a srácok.
-Ühümm...-bólógatott cinikusan- És rájuk van időtök, mi?
-Na ezt kikérem magamnak!-háborodott fel Bill.
-Mit? Idáig nem voltak barátnőitek, és pontosak voltatok....-Tom közbevágott.
-.......most vannak és most sem miattunk késünk hanem a szar forgalom miatt!!!-kiabálta Tom.
-Aha persze. Na jó nemérdekelnek a kifogásaitok mostmár mindegy....-mondta.-2 óra múlva fogtok forgatni interjút. Készüljetek fel rá nagyfiúk vagytok már. És ne kóboroljatok el! Nekem még van egy kis dolgom de majd a kezdés előtt fél órával visszajövök. Addig ne csavarogjatok el. Na sziasztok.-és elment. Hát...........Khm.............nem egy kedves élőlény hogy mit mondjak. 2 óra? Az túl kevés idő....
-Mindig ilyen?-kérdezte Tina.
-Nem csak ha ideges. De hamar megnyugszik és akkor meg tök jófej!-mondta Tom.
-Aha igen-helyeselt Bill.
-Bemegyünk?-kérdezte Tom.
-Áhh minek még? Ugyse öltözünk még...szerintem maradjunk itt kint dumálni.-mondta Bill.
-Ömm....-jelezni kívántam ezzel hogy szólni szeretnék (hűűűű ez de szép mondat volt! xD)
-Igen?-nézett rám Bill.
-Kereshetnénk egy mosdót?-kérdeztem.
-Persze!-nevetett Bill. Elindultunk 4en befelé. Egy nagyon szép irodaházszerűségnektűnőépület (hmm....de szép! ez egy új leghosszabb magyar szó amit én találtam ki xD) volt. Rögtön a bejárattól nem messze ott volt a mosdó.
-Megyek veled én is.-mondta Tina. Szóval ketten mentünk be. Mondjuk én igazából csak egyedül akartam volna lenni, de mindegy akkor most Tinával leszek...
Beértünk én rögtön a csapok fölötti tükrökhöz mentem és elkezdtem megigazítani a hajam és a sminkem.
-Csak ezért jöttél be?-kérdezte Tina.
-Igen...-feleltem röviden.
-Na jó.....-sóhajtott Tina.-Látom hogy valami nincs rendben csak nem mondod el mi az.
-És?-kérdeztem cinikusan.Mondjuk lehet hogy nem ebben a hangsúlyban kellett volna, de ez jött ki.
-És?! Mondd már el mi a bajod! Ez a legrosszabb, folyton emészted magad minden szaron és mostanában szinte nem is beszélgetünk....Régen mindent meg tudtunk dumálni. Most mi történt veled?-olyan őszinte volt. A szemeivel pedig olyan szomorúan nézett rám. Igaza van! Régen olyan más volt a kapcsolatunk, mert csak mi ketten voltunk egymásnak. Most meg úgy mintha elhidegültünk volna. Ez annyira bánt engem is....
-Jajj Tina! Annyi minden bánt most.........-sóhajtottam szomorúan.
-Na! Mesélj. Van időnk.-mosolygott. Hát mondjuk nem biztos hogy az ember egy WC-ben szereti megvitatni az érzéseit a testvérével, de nekünk most ez így alakult, ez van :D
-Hát egyrészt: Még szomorú vagyok Billmacsek elvesztése miatt...Másrészt amit te is mondtál. Nem is tudom....úgy hiányzol nekem :( A másik meg igazából áhh.......nem is tudom. Te akarod ezt a nagy felhajtást? Mármint hogy ezt az interjút. Mindenki megismer minket és ez tök szar szerintem. Én nem akarok "sztáááár" lenni...-estem kétségbe.
-Értelek. Nekem se nagyon fekszik ez a dolog, de Tom úgy akarta hogy nem tudtam nemet mondani. De lehet hogyha beszélnél Billel ő megértene, nem?
-Nem tudom...mi van ha megsértődik?
-Akkor kibékültök majd! Egy próbát szerintem megérhet...-De jó! Tina is egyetért velem! Ez király! Annyira szeretem őt! De mi van ha Bill megharagszik majd? Jajj úgy félek....Elindultunk kifelé...

50.rész-hétfő

Már vagy 20 perce ültünka forgalmidugó kellős közepén. A kocsiban már nagyon feszültek voltunk.
-Most kéne ott lennünk!-csattant föl Tom.
-Tudom!-felelteBill.
-Tudod? És? Én telepedtem talán le a fürdőszobában vagy 1 órára?
-Mi? Tán én tehetek erről?
-Hát...-kezdett bele Tom, de én közbevágtam. Nem fogom hagyni hogy Billt hibáztassa!
-Na ácsi!-fordultam hátra.-Amikor én átértem hozzátok MINDKETTEN reggeliztetek, vagyis tök egyszerre csináltátok ugyanazt, és fejeztétek be ugyanazt.Vagyis? Egyikőtöket sem kéne hibáztatni, vagy legközelebb hamarabb kell felkelnetek.
-Öhm...-mondta Bill és Tom egyszerre.Ekkor Bill telója csöngött.
-Off...ez David lesz.-mondta kétségbeesetten, és tanácstalanul szorongatta a csörgő telefont.
-Vedd már fel!-mondta Tom.
-És mit mondjak?-kérdezte kétségbeesetten.
-Hát mit tom én!-kiabált Tom.
-Oké-oké.-Mondta Bill és felvette.
-Igen?
-.................(a beszélgetésnek ennek a részét nem hallottam)
-Hát öhm itt ülünk egy dugó kellős közepén...
-.................
-De én nem tehetek róla!!!
-................
-Jó, és akkor mit csináljak?
-................
-De azt nem lehet!!!
-................
-És akkor mikor lesz megtartva az interjú?
-...............
-Oké.
-..............
-Ok. Szia, és télleg bocsi.
-.............
-Na?-kérdezteTom.-Nagyon kiakadt? Mit mondott?
-Délután.
-Huhh mázli.
-Ja. Jobban is kiakadhatott volna.-hmm...kezdtem márremélni, hogy mégsem lesz interjú izéke de mégis. Ez nem jó. Lehet hogy beszélnem kéne Billel, hogy én ezt nem akarom...De biztos mérges lenne....Áhh mindegy. Délutánig még bármi történhet...

49.rész-hétfő

-Ő kicsoda?-súgta Bill a fülembe mikor elindultunk a kocsihoz.
-Ezzel a sofőrrel jöttem mikor költöztünk.-mondtam-És tök jófej!!!:D-vigyorogtam.
-Oké-mosolygott Bill.Nos a beszállás a kocsiba cseppet sem volt éppen könnyűnek nevezhető. 4személyes a kocsi mi pedig kapásból 5-en vagyunk.
-Na fiatalok! Most alapból 5en vagyunk és nekem egy négy személyes taxim van. Na?
-Hát öhm...-ez volt mindenkitől a legértelmesebb megnyilvánulás.
-Nekem van egy ötletem!-mondta Tom.
-Igen?-kérdezte a taxis.
-Figyelj hogy hívnak? Nem azért csak hogy tudjam :D-mondta Tom.Hmm...van egy ötletem! Hogy is hívnak XD Hát ez nagy! Ez az ötlet? Király vagy Tom!
-Sebastian.-nevetett hát most hogy így már tudom Sebastian.
-Ok.Köszi-vigyorgott Tom.-Szóval...Bill és én hátra ülünk az én Tinám az ölembe :D-hmm...az öledbe Tom? XD Mit akartok Bil mellett a hátsó ülésen *kicsit sem mocskos a fantáziám... ugye?:D*-És Verával ti meg már úgyis ismeritek egymást Vera elől ül. Na?-végülis ez jól hangzik, és úgy látom Bill se féltékenykedik. Persze jobb lenne mondjuk Bill mellett utazni de most így a legjobb.
-Hát ok.-felelte mindenki.-Na most hogy ezt így meg is beszéltük akár indulhatnánk is. Nem?-kérdezte Bill.
-De.-feleltük.Beültünk a kocsiba. Hát hátul kicsit szűkösen volt hely de meg lett oldva a probléma. Lassan el is indultunk.
-És hova is mentek?-kérdezte Sebastian.
-Hát öhm...ilyen izé interjúra.-hmm...ezt aztán jól megaztmondtam! "Hát öhm ilyen izé interjúra" Erre most vissza lehetne kérdezni hogy: Milyen ilyen izé? Na mindegy ezekbe az értelmes megnyilvánulásaimba inkább ne nagyon follyunk bele én azt mondom...
-Az jó.Nem?-kérdezte.
-Öhm...de persze.-erőltettem mosolyt az arcomra. Hogy őszinte legyek egyáltalán nem jó. Jó hogy Bill barátnője vagyok, de én nem akarok rögtön ilyen felfordulást magam körül. Mire jó ez? Persze ezt így nem mondhatom Billnek, mert hát mit szólna, biztos rosszul esne neki, de hogy őszinte legyek úgy utazok itt mintha egy foghúzásra kéne mennem.
-Aha...-mondta Sebastian. Nem tudom, olyan furcsán nézett rám. Szerintem észre vehette hogy nem igazán van kedvem ehhez az egészhez.
-Te egyébként mióta taxizol?-tereltem a témát.
-Hát most vagyok 24 éves és pont négy éve kezdtem.-mondta. Hmm...az szép! Már 4 éve...És 24 éves? Kb. én is így tippeltem.
-És ez jó meló?-kérdeztem.
-Hát...lehetne rosszabb is. Elég kötetlen a munkaidő, és azért nem olyan rossz a pénz se.
-Na akkor az király-mondtam.
-Aha ja az.
-és te mindig taxis akartál lenni?
-Nem. Informatikát tanultam, de meguntam és abbahagytam aztán nem tudtam mihez kezdjek, jogsim az volt vettem egy kocsit és elkezdtem taxizni.És te mi akarsz lenni?
-Hát öhm...felnőtt! XD Na nem ám. Még nem tudom, de ha így folytatom, lehet hogy én is taxizni fogok.-nevettem.
-Hát szerintem te ennél többre fogod vinni!-nevetett Sebastian.
Nos hát folytattuk a beszélgetést, beszélgettünk minden féléről és kijutottunk a forgalomba. Hát akkora dugóba keveredtünk hogy az nem igaz. Egy már biztos volt: Erre az interjúra időben biztos nem érünk oda...