52.rész hétfő

Most végre itt az ősziszünetem, szóval valoszínüleg több részt tudok feltenni. Ugyhogy itt is a következő:

Kint Bill és Tom már egy kicsit türelmetlenül áltak már kinnt.

-Na végre megszülettek!-kiáltott fel Tom.

-Áruljátok már el nekünk. Mi a jó abban a csajoknak, hogy falkában járnak WC-re és órákig bennt vannak....-viccelődött Bill.

-Jajj Bill.......nem tudjuk xD!-nevettem.-Ez biztos genetikailag bennünk van :D

-Biztos-nevetett Tom.

-Figyelj szivem...beszélhetnénk?-kérdeztem kicsit félénken Billt.

-Persze mondjad csak.-és pár lépéssel arrébb mentünk. Közben átkarolta a vállamat.-Na mondjad.

-Hát csak...izé...szóval én csak azt akartam, hogy muszály máris bemutatnotok minket a nyilvánosságnak?

-Mi?-kérdezte kissé meglepetten.Huhh lehet hogy most berág majd rám....

-Csak hogy muszály most nekünk is benne lennünk ebben az interjúban?-kérdeztem kétségbeesetten.

-Most mi a bajod? Azt hittem te is ezt akarod.-mondta.

-Ééééén?!Dehogy akarom.-ez meglepett...miért vágynék én ilyesmire?

-Szóval nem akarsz résztvenni ezen?-kérdezte hidegen.

-Hát ha te nagyon akarod akkor miattad megteszem, de.........-közbevágott.

-Nem, nem kell nyugodtan hazamehettek mi még sokáig maradunk.-na ez olyan volt mintha kést szúrtak volna a szívembe. Annyira közömbösen beszélt. Tudtam, hogy ez lesz...Na de hogy így megsértődjön? Most miért? Legalább őszinte voltam... De most miért kellett így berágnia?

-Figyelj ha neked ilyen fontos, akkor miattad ittmaradok én csak azt mondtam, hogy...-már megint közbevágott.

-Figyelj! Én meg azt mondtam menj haza! Tényleg nem jó ötlet még ez majd máskor. Ok? Most menjetek. Hívok taxit neked ki is fizetem, menj csak.-ÉN HÜLYE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Minek kellett itt játszanom az eszemet? Most haragszik rám. Olyan undok hangsúllyal beszél, hogy az nem is igaz!

-De én...

-Menj-haza!!!! Érted?-kérdezte idegesen. Könnyek szöktek a szemembe. Ilyen kis semmiségen így összeveszünk? Miért? De csak én vagyok a hibás...Mondjuk Bill miért ilyen ingerült, és miért kapja fel rögtön a vizet? Ez olyan bosszantó...Mondjuk én is mindig ezt csinálom, szóval lehet hogy megérdemlem, hogy kicsit visszakapom. De most akkor én is ilyen sértő szoktam lenni? Ezen feltétlenül változtatni fogok!

-Értem...-mondtam és lesütöttem a szememet.-Nem kell taxit hívnod hazatalálok egyedül is. Szeretlek...-és lassan kisétáltam az épületből. Igazából azt vártam volna, hogy Bill utánamkiabál, vagy fut, de semmi ilyesmi nem történt. Mikor becsuktam magam mögött az épület üvegajtaját félszemmel visszanéztem. Ő pont ugyanúgy állt ott mint mikor otthagytam, háttal az ajtónak lehajtott fejjel. Néhány lépést mehettem mikor Tina utánamszaladt.

-Te is eljöttél?-kérdeztem és a torkomat már nagyon szorongatta a sírás.

-Igen...Összevesztetek?-kérdezte.

-Igen.-mondtam csendesen.

-Sajnálom....

-Nem a te hibád...-de közbevágott.

-De! Én mondtam, hogy mond le...-most én vágtam közbe. Nehogy már ő hibáztassa magát amiért én behisztiztem!

-Viszont énhisztiztem be és nem te küldtélhaza, hanem Bill!!!

-Jó mindegy ne menjünk ebbe bele...Inkább menjünk haza...