17.rész-kedd

Amikor kiértünk az ajtón (Bill kíséretében :D) megláttunk egy khm...igencsak jó kocsit, (khm...Hummer terepjárót nem lehet rosszank mondani. Igaz? :D) előtte ott állt Tom, Georg és Gustav.

-Sziasztok!-köszöntek egyszerre már messziről. Tom vigyorgott, aztán Georg és Gustav odasúgtak neki valamit, amire mindhárman nevetni kezdtek. Hümm...mi lehet ilyen vicces? Bár ha Tom ilyen arcot vág akkor van egy-két sejtésem a "súgdolózás" témájáról, de inkább azt most nem osztanám meg veletek...:D

Szóval odaértünk a fiúk elé. Georg rögtön kezet nyújtott.

-Hello! Georg Listing.-mondta és kezet fogtunk. Oké, mostmár Georggal is fogtam kezet ez tök jó :D

-Tudom.-mondtam mosolyogva.-Vera Schultz.

-Tudom-mondta Georg ő is mosolyogva (tök jó ilyen vigyori banda xD)-már hallottam rólad. -Hűha miket hallhatott rólam? Na mindegy Gustavval is megismerkedtem hasonló módon, és ővele is fogtam kezet! Na most mondjátok meg milyen mázlista vagyok! :D

Beszálltunk a kocsiba. Valami nagy összeesküvés féleséget véltem felfedezni, mert mintha a fiúk direkt úgy intézték volna a dolgokat, hogy Billnek meg nekem egymás mellé kelljen üllnünk. Nem mintha bánnám, de ez nekem gyanús. Szóval út közben hallgattam ahogy Georg, Gustav, Tom és még Tina is beszélgetnek, de mi Billel mély kussban voltunk. Néha-néha közbeszóltunk de alapvetően hallgattunk. Aztán valahogy szóbakerült a tegnapi incidensem Miss Picsával. Ekkor Tom megkérdezte:

-Voltál orvosnál, Vera?

-Nem.-mondtam.

-És mégis miért nem?-ezt már Bill kérdezte némi szemrehányással a hangjában.

-Hát mert nem olyan komoly.-hazudtam. Tegnap kurvára fájt, és lehet hogy komoly. De nem sajnáltatom magam.

-Szerintem rosszabb mint tegnap.-mondta Tom. Köszi Tom, ez igazán kedves.Georg vezetett de hátrafordult megnézni az arcom. Tök jó, mindenki engem vizsgálgat...

-Tényleg meg kéne nézetned.-mondta.

-Fiúk, tényleg aranyosak vagytok, hogy így aggódtok de túl fogom élni.

-Hát azt ajánlom is!-mondta Bill.-Mi lenne már velem nélküled?-kérdezte mosolyogva. Erre a fiúk és Tina egyszerre fordultak előre, és szerintem folytották vissza a röhögésüket, de nem igazán érdekelt mert Bill olyan édesen mosolygott rám.Nem tudtam mit mondjak, inkább csak csöndbe maradtam és rámosolyogtam Billre. Ez olyan jó volt...Nem tudom de valamit éreztem Bill iránt (najó már 1000 éve érzek "valamit" iránta, de ez most sokkal mélyebb) és úgy érzem hogy Bill szemében én se vagyok közömbös. Vagy lehet hogy túl beképzelt vagyok, de szerintem így van. Annyira kedves és közvetlen velem. Persze ez lehet baráti jóindulat is...De én szerintem (vagyis remélem) ez több annál...

Sajnos az út rövid volt, így hamar megérkeztünk a suliba.

Kiszálltunk.

-Kösz a fuvart Georg!-mondta Tina.

-Áhh ez alap.-mondta Georg-szokjátok meg ezentúl velem fogtok utazni-mondta vigyorogva.

-Georg! Most látod őket először, de már megpróbálod őket felszedni?!-kérdezte Gustav de ő is vigyorgott.-Ezzel még Tomon is túlteszel.

-Naa! Ezt kikérem magamnak!Én ügyesebben csajozok!:D -háborodott fel Tom poénból.A fiúk erre veszekedni kezdtek volna, hogy ki csajozik jobban de én közbevágtam míg nagyon elmerültek volna a naaaagy vitában.

-Nem kéne bemenni?-kérdeztem.

-Te kérded?-kérdezte Tom röhögve-talán én lógtam tegnap Billel bioszóráról?-na ezzel most mire céloz. Áhh, biztos csak olyan Tomos hülyülés.

-Nem, viszont tegnap elkéstem, ma nem kéne...

-Tom csak hülyül ne vedd a szívedre-nyugtatott Bill édesen, de Tomra gyilkos pillantásokat vetett. Ugyhogy elindultunk befelé. Na, ez is érdekes érzés nekem. Én, akinek soha egy haverja nem volt és mindig Tinával voltam, most egy egész bandával( megjegyezném ez a banda a Tokio Hotel) megyek be a suliba...Hihetetlen nem igaz? :)