Szóval mentünk haza. Egész úton beszélgettünk Tinával. Én elmondtam, hogy mit csináltam amikor Billel voltunk együtt (khm...beszélgettünk!!!), ja és áradoztam azért, hogy mekkora mázlista vagyok, hogy Bill mellett ülök. Aztán Tina is mesélt Tomról. Meg áradozott is :D Úgy amíg mentünk egész jókedvem volt, de mikor megérkeztünk a házunk elé rögtön elromlott az a fene nagy jókedvem. Bementünk a házba.
-Halihó!-kiabált Tina (ő így köszön xD)
Anyu már jött is elénk ki a szobába. Én addigra ledobtam a táskám és most lehajtott fejjel álltam Tina mellett. Mikor anyu még távolabb volt kérdezte volna.
-Na, hogy tellt az első...-itt megakadt a beszédben mert meglátta az arcomat.-Te jó ég, veled meg mi történt?-szaladt oda hozzám. Rögtön elkezdte nézegetni az arcom.
-Hát ne idegesítsd fel magadat...Nem olyan vészes...-nyugtattam.-Figyelj, inkább üljünk le és elmondom...-mondtam és már le is ültem. Anyu velem szembe ült Tina pedig mellém, hogy bátorítson. Elmondtam anyunak az egész napot (aztkihagytam h lógtam Billel bioszról) aztán jött a "verekedés" és azt se hagytam ki Bill milyen édesen "ápolt" engem, ja és utána az intő...
-Intőd van első nap?!
-De !!!-védett meg Tina.
-Jó persze...-látta be anyu is.- és mi van az arcoddal? Orvoshoz kéne vele menned...
-Jajj, ne csináld már, ez semmiség...
-Hát nem úgy tűnik-erősködött anyu.
-De az és kész!-vágtam rá.
-Jó, akkor az intő miatt holnap nem mehetsz sehova!-mondta anya a "szörnyűűű" ítéletet. Khm...hova is mennék, azon kívül hogy suliba?
-De suliba jöhet nem?-kérdezte helyettem Tina.
-Jajj lányok ne hülyüljetek már...-mondta anyu és elment.
-Na ezt megúsztad.-nézett rám Tina vigyorogva.
-Hát ja.-mondtam. De nekem nem volt olyan "hű de jó" kedvem. Mi tagadás rohadtul fájt a seb. Így hát felmentem a szobámba, azt mondtam tanulni, de e helyett lefeküdtem pihenni. Közben persze örültem ennek a félig tökéletes napnak. De sokáig nem tarthatott az öröm mert egyre jobban kezdett fájni...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése