37.rész

Hirtelen riadtam föl az álmomból. Körülnéztem. Azon gondolkodtam, hogy Kevint és Billt vajon csak álmodtam-e vagy tényleg megtörtént, de sajnos arra a következtetésre kellett jutnom, hogy minden megtörtént.
Nem sikerült visszaaludnom így picit gondolkodtam. Olyan furcsa volt, hogy ismét felbukkant az életemben Bill. De jó volt. Bár már nem hiányzott mégis jó volt újra látni. Nem, már nem voltam szerelmes de mégis szerettem őt. Mint barátot. És hálás voltam Neki és Tomnak is amiért segítettek. Az élet furcsa dolgokat produkál…de ez. Velem néha már több mint furcsa dolgok történnek.
Gondoltam kimegyek iszom egy pohár vizet, mert megszomjaztam. Mikor csendben kiléptem a nappaliba csodálkozva vettem észre, hogy a TV még ment. Odanéztem Billre. Ő a kanapén eldőlve aludta édesen az igazak álmát. Szerintem TV nézés közben nyomhatta el az álom, mert még a távirányító is a kezében volt.
Akaratlanul is mosolyt csalt az arcomra. Olyan édesen szunyókált a kanapén, hogy öröm volt nézni.
Odamentem a TV-hez és kinyomtam, majd odamentem Billhez és óvatosan betakartam. Majd visszamentem aludni. Vizet inni el is felejtettem, de már nem is voltam szomjas. Inkább ledőltem , és visszaaludtam.
Másnap reggel:
Kicsit kómásan lépkedtem ki a hálóból. Mikor kiléptem, láttam, hogy Billt nem láttam ( ez nagyon értelmes megnyilvánulás volt tőlem xD-by: Tinci). Az ágyneműje is szépen összevolt hajtva és hűlt helye sem volt neki. Kicsit körülnéztem, nem-e hagyott valami cetlit, hogy elment vagy valami, de semmi.
Nem lehet, hogy tényleg álmodtam…?
Azért kicsit bántott, hogy szó nélkül elment. Felébreszthetett volna legalább, vagy egy papírra ráfirkanthatta volna, hogy “Elmentem, hello!” De ez, hogy szó nélkül lelépett…Végülis nem én kértem, hogy maradjon itt. Bár jólesett meg minden de ha valaki a kisujját nyújtja nem kéne elragadnom az egész karját! Dolga volt biztos! Miért is várom el, hogy mellettem virraszon egész nap? Hiszen nem vagyok a barátnője…de még akkor se várhatnám el. Biztos fontos dolga volt, vagy Tom hívta és el kellett rohannia…
Kicsit még morfondíroztam rajta, hogy miért mehetett csak úgy el szó nélkül, illetve azon is mi van ha Kevin visszajön és megtámad és miihez kezdjek most majd úgy gondoltam, ideje elindítani a napot…így célba vettem a fürdőt.
Az az idegesség amit akkor éreztem mikor rádöbbentem, hogy egyedül vagyok, szinte teljesen elillant a kellemes meleg víz és a finom tusfürdő hatására.
Nem tudom mennyit lehettem bennt, egy olyan 20 percet biztosan amikor gondoltam elég régóta folyasztom már a vizet és rávettem magam, hogy kimenjek. Viszont mikor kijöttem észrevettem, hogy ruhát elfelejtettem bevinni magammal.. Mit sem sejtve magamra csavartam tehát a törülközőt és teljes nyugalomban kilibbentem a fürdőszobából át a nappaliba ott viszont majdnem felsikoltottam úgy megijedtem.
-Te mit keresel itt?!-kiáltottam Billre ijedten. Most tényleg, hogy kerül ide????
Billa világ legnagyobb nyugodtságával valamit dúdolgatva egy papírzacskóból pakolt ki külömböző kajákat
Teljesen egyszerre vettük észre egymást. Ő csak pislogott nagy szemekkel (gondolom melegebb reggeli köszöntésre számított) és csak dadogott. AZ éppen kivenni készült tejesdoboz is megállt a kezében.
-Öhh…izé…nah sszóval…az, hogy…khm…én én csak bevásároltam és kipakolok.-nyögte ki nagy nehezen.
-Bevásároltál?! Testőrök nélkül?! És ha megláttak volna?
-Ilyen korán reggel nem járnak a tinilányok közértbe…meg egyébként megtanultam jól álcázni magam.
-Ahh értem. De akkor is!!!
-Mindegy már elmentem de…-kicsit zavarban volt-Meg fogsz fázni…-mondta és lehajtotta a fejét.
Opsz! Tényleg még mindig egyszáll törcsiben ácsorogtam elötte. Ez tök kínos…kb. az egész fejem olyan vörös lett a másodpercek töredéke alatt mint egy túlérett paradicsom, főleg azért mert valahogy elég feltűnő volt ahogyan Bill szemei akárhogy is próbálta kordában tartani a tekintetét, annak mindig sikerült engem látványosan végigmérni.
De hát tökre kiakasztott hogy ilyen veszélybe sodorja magát, hogy testőr nélkül kólicál!
-Ohh igen bocsi…-mondtam és zavartan mosolyogtam miközben egy vizes hajtincset félresimítottam az arcomból, -Me-megyek ésss felöltözöm.
-Oké.-bólogatott ő is kicsit zavartan de azért rámmosolygott majd elfordult és betette a hűtőbe a tejet.
Én titkon hálás voltam neki amiért nem bámult tovább és besiettem a szobámba.