A hét videója:

2010. június 3., csütörtök

24.rész

-Bill?-szóltam ismét mert még mindig nem mondott semmit.
-Öhh...-kezdett bele-Lena...én most megyek. Ha akarsz jössz és elmondok mindent.
Néhány másodpercig gondolkodtam...menjek, ne menjek? Ő már felállt és Tom is követte a példáját. Végülis üllve maradtam. Nem tudom végülis mikor mentek el, mert én felrohantam az egyik vendégszobába és sírtam. Csúnya jelenet volt. Konkrétan mindenki némán üllt és figyelte, hogy Niki elmondja nekem, hogy Bill átver...Istenem miért büntetsz? Valami nagyon szörnyű ember lehettem előző életemben...ez biztos és most bűnhődök meg mindenért.
Néhány perc múlva valaki kopogott az ajtón.
-Nemérdekel!-kiabáltam ki. Nem akartam senkit se látni...
-Niki vagyok engedj be kérlek...
Nagy nehezen felálltam az ágyról és kinyitottam az ajtót.
-Mond....-mondtam elhaló hangon miközben visszadőltem az ágyra még mindig sírva.-Mond el légyszi...
-Hosszú lenne mondani...-sóhajtotta Niki szomorúan és leüllt mellém az ágyra.-Inkább mutatom.-mondta és kinyitotta az ölében lévő laptopot.

"Név: Bill Kaulitz-Trümper
Született: 1989.09.01.
Testvére: Tom Kaulitz-Trümper (ikrek)
Lakhelye: Magdeburgban született majd átköltöztek Lotischébe jelenleg Berlinben él
Foglalkozás: Énekes
Banda: Tokio Hotel
(...)
2005-ben Durch den Monsun (...) rögtön a tinilányok ezreinek lopták be magukat a szivébe (...) Német banda ilyen sikereket még sose ért el, főleg ilyen fiatalon (...) A tinik nyelvén szólnak a közönséghez, az Ő érzelmeikről énekelnek (...) Bill lányos külsejének ellenére a legsikeresebb a 4 srác közül (...) 5 éve nem volt barátnője, talán még szűz vagy talán saját neméhez vonzódik? (...) azóta világhírűek Amerikában is ismertek (...) Az új lemez a Humanoid (...) Európai turné márciustól...













-Lehetetlen...-suttogtam.
Niki nem szólt egy szót sem ameddig nem olvastam végig a teljes pályafutását a Tokio Hotelnek...
-Lehetetlen...-suttogtam ismét mikor alaposan szemügyrevettem a képeket és megbizonyosodtam róla, hogy tényleg az Én Billem látható a képeken. És nem csak az. Teljesen összeállt a kép!!! Olyan hülyén viselkedett néha!
AMikor megismerkedtünk:
-Hajts rá, ő nem tudja ki vagy (…) no testőrök(!!!) (…) itt a lehetőség...- Tom .
Vagy folyton a szemüveges dolog. Egyfolytában bujkált! Mindig kérdeztem miért viseli azt a szemüveget.
-Fényérzékeny a szemem... -Bill. Fényérzékeny az agyad!!! Bujkáltál a paparazzik elől. Miért nem akart lejönni a parti buliba? - Nem bírom a tömeget...- Bill. Nem, a faszt nem! A koncertjeiden bírod az erős fényt és a több ezer visongó tinilány közelségét? Félt, hogy felismerik a paparazzik és mehet a címlapra... Ja és ha már paparazzik. Amikor elmentünk arra a helyre és visszajöttünk és bent akkora volt a felhajtás. Odamentünk apuhoz megkérdezni mi van? -Valami hírességek szálltak itt meg, és a paparazzik bejutottak... - Apu. - Kaulitz úr a testvére és David Josht úr kérésére felkísérném a lakosztályába.-biztonsági őr. Másnap kérdeztem mi volt ez: 1x elájultam egy ilyen felhajtás miatt…Tom azóta parázik miattam…(…)Josht a me…mentorom-Bill. Vagy a managered amit elsőnek akartál mondani! Istenem…hogy lehettem ennyire vak?
Annyiszor kérdeztem…Ő mindig lerázott, hogy majd elmondom, ne beszéljünk róla…Mit is képzeltem? De komolyan mit képzeltem? Ostoba voltam…
-Tudom, hogy az. A helyedben én se hinném el...-rázott vissza a valóságba Niki.
Úgy éreztem magam mint akit jól megrágtak, lenyeltek, majd kihánytak. Pontosan így érzem magam. Belesétáltam a sztárocska csapdájába aki jól elszórakozott velem, gondolta jó leszek kalandnak majd mehet vissza élni a kis életét. Csak akkor miért hülyített? Miért csinált úgy mint aki tényleg szeret? Miért hitette el velem, hogy szeret? Komolyan hittem neki...
-Miért jó ez neki, Niki mond miért?-kérdeztem.-Miért jó, hogy tönkretett?
-Nem tudom Lena...de talán meg kéne hallgatnod Őt is. Én csak azért mondtam el, nehogy valami újságból szembesülj vele. De ez a Ti dolgotok.
-Niki kérlek ne emlegess vele egy lapon engem! Nem vagyunk együtt!!! Én egy ilyen kegyetlen, hazug szörnyeteget nem vagyok hajlandó a páromnak tekinteni.-vágtam közbe.
-Jó szóval, ha valaha is szeretted szerintem csak annyit adj neki, hogy végighallgatod. Nagyon dühös vagyok rá én is amiért így megbántott téged, de talán lehet, hogy tényleg szeretett...Te nem láttad hogy nézett téged mielőtt kiment az ajtón.
-Nézni azt tudott közel egy hónapon át, úgy hogy semmit nem sejtettem...az semmit nem jelent. Úgy látszik nem csak a dalolászásban tehetséges de színésznek is elmehetne.
-Mihez kezdesz?
-Nem tudom...feladom! Meghalok...-Valóban úgy éreztem mindennek vége. Mielőtt nem ismertem Őt egyértelmű volt minden...ismét szürke volt az életem. Mint egy gép úgy éltem. Semmi különleges nem volt a mindennapjaimban. Egyértelmű volt, hogy szeptembertől megyek Berlinben egyetemre és pszichológusnak tanulok. De aztán jött Ő...és újra értelmet adott mindennek. Nem olyan voltam mint egy gép, hogy ha kellett hanem mindenhez jópofát vágtam mert úgy illik, hanem szívből boldog voltam. Éltem a pillanatnak. Jó vol vele minden perc, minden amit együtt csináltunk csodás volt. És bármilyen egyszerű dolog mérhetetlen gyönyörrel töltött el. Ha éppen rámnézett, rámmosolygott, de olyan semmilyen dolgok is mint pédául hogy hátrasimított egy tincset az arcából, vagy zsebretette a kezét.
Mostantól minden más lesz! Nem mehetek így egyetemre…ha a saját életemben nem tudok rendet tartani mi lenne ha egy szerencsétlen beteget vinnék bele valami rosz dologba? Alkalmatlan vagyok arra, hogy másokon segítsek amikor még magamon se tudok. Megbuktam az élet vizsgáján. Ez már a 2. Jel, hogy rosz emberismerő vagyok és ostoba tyúk is. AZ ilyennek mint én, manikűrösnek szabad csak mennie…
És…Te Jó Isten!!!!!!!!!
-Ne mondj ilyet! Nem adsz fel sem…
-Mekkora egy álat vagyok!-kiáltottam fel.Niki kérdő tekintettel nézett rám. Mire én elkezdtem neki elmondani mi jutott éppen eszembe.-Még csak el sem küldhetem őt a fenébe, hogy mekkora egy hazug dög!-mondtam remegő hangon. A sírástól még mindig nehezen beszéltem de megpróbáltam normális összetett mondatokban beszélni (nem sok sikerrel)
-Miért nem?-pislogott Niki.
-Mert nem az!-mondtam keserűen és mérgemben a legközelebbi párnát a falnak hajítottam.
-Nyugi…Már hogy ne lenne az?
-Azért mert…nem hazudott. Én voltam a hülye. Ő tökéletesen kitervelte a dolgait. Zseniális! Mint egy rohadt róka vagy minek hívják azt a vörös ravasz állatot…
-Igen az a róka de miért? Én még mindig nem értem miről beszélsz…
-Arról, hogy kitervelt mindent! Nem hazudott! Amikor kérdeztem a munkájáról, folyton ködösített, és megkért, hogy az Ő szabadságán ne nyaggassam a munkájával. Még nekem volt lelkiismeretfurdalásom ha néha rákérdeztem!!! Lena Lovel az évszázad hülyéje! Mindenért én vagyok a hibás…érted Niki? Mindenért…-nem tudtam folytani mert a sírás megint elhallgattatott. Niki átölelt.
Hisz válaltam azt, hogy nem tudom ki Ő, és bízok benne. Gondoltam, lehet, hogy cikis vagy valami. Mit tudom én mondjuk szippantó autó gyára van és úgy érzi nem “menő” vagy áhh mit is képzeltem? Még veszélyes is lehetett volna! Akár egy gengszterrel is összejöhettem volna! Ostoba, hülye, zakkant, buta liba vagyok!!! Felelőtlen, naív, meggondolatlan…ajj a végtelenségig is szidhatnám magamat…az se lenne elég. Nincs az a szótár amiben megtalálnám az összes negatív tulajdonságomra elegendő szót. Megkérdezte, hogy bízok-e benne…És azt mondtam igen. Ő azt mondta, majd elmondom…Mindenért én vagyok a hibás, mivel ő nem hazudott, én vállaltam ezt.
-Nem vagy hülye…értelek. És tényleg felelős vagy. Olyan naív voltál. De mostmár kár ezért bánkódnod.
-Tudom….De Niki…valamit nem értek…Te honnan…?-nem kellett befejeznem a mondatot Niki automatikusan válaszolt.
-Igen, igen vártam már a kérdést…Nos amiket elmondtál alapból gyanús volt. De úgy simán, nem állt volna össze a kép. De aztán egyszer csak úgy be volt kapcsolva a TV és megláttam benne Tokio Hotel turnéja satöbbi satöbbi Bill Kaulitz. Ennyit ragadtam ki. Ugye Te mondtad, hogy Bill Kaulitznak hívják, és amikor ezt a reklámot láttam rögtön világossá vált előttem, bár 100%-ig nem voltam még benne biztos…aztán végiggondoltam, hogy túl sok Bill Kaulitz nem lehet abban a rétegben ami 20 éves és Berlinben él, és lenne pénze a Maldivokra utazni a Ti Hoteletekbe egy teljes hónapra…ja, meg akinek egy Tom Kaulitz nevű ikertestvére lenne. kicsit rákerestem a neten. Akkor szedtem le ezt amit elolvastál, meg a képeket. De abban nem voltam biztos, hogy Te nem tudod. Gondoltam mi van ha megkért, hogy ne mond el…Beszéltem anyukáddal is, Ő se tudott semmit, és elmondtam neki. Rákérdezett apukádnál, de Ő mindenről tudott, mert azt ugye tudod, milyen macera van ilyenkor a biztonság miatt…szóval Ő tudta. Csak megegyeztünk, hogy nem avatkozunk bele, meg ugye ha tudod akkor fölösleges. De ami itt folyt azt én már nem bírtam tovább nézni…Rossz volt látni, hogy annyira szereted őt ő meg átejt…
Csodás! Mindenki tudta csak én nem! Ez nevetséges…rajtam kívül mindenki többet tudott a pasimról. Nevetséges! Ha úgy vesszük semmivel se külömbek Billnél. Sőt! Ők nyugodt szívvel nézték volna végig, hogy ver át. Ez semmivel se jobb mint amit Bill tett.





























































































































































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése