32.rész

Másnap opontosan 10kor keltem fel. Amint ébresztett az óra felöltöztem, sminkeltem, megcsináltam a hajamat és indultam is. Reggeli táplálékot inkább nem vettem magamhoz, mert nem tudtam, hogy Niki otthon van-e még és semmiféleképpen nem akartam vele összefutni.
Elmentem a 11.kerületi Wolfgang straße 25-be. Gyönyörű hely volt. Busszal kellett oda menni aztán onnan egy 15 perc gyalog. Kertvárosi rész volt. Minden ház körül szebbnél szebb kertek voltak. Elég gazdag környék lehetett arra következtettem a néhol már túl csicsás házakból. Apámnak is ilyen háza van…
A 25-öt hamar megtaláltam. Itt az utca elején (mert én a vége felöl jöttem) már kisebb házak voltak. A 25. Számú házikó is ilyen volt kovácsoltvas kerítéssel. Halványsárga volt kívülről és alul terménykővel volt kirakva ahogy a kerítés oszlopai is. Normál téglavörös cserepek voltak a tetején és az ablakkeretek és az ajtó fából volt. A kaputól az ajtóig volt egy köves út mellette kerti lámpák, pázsit volt 1-2 bokor virágok és egy kicsi kerti tó is aranyhalakkal. Nem tudtam betellni a látvánnyal. Nem volt valami nagy szám az előbb látott nagy kacsalábon forgó kastélyok mellett de nekem mégis tetszett. Remélem megfizethető ára is van mert ha igen akkor 100% hogy kiveszem!!!
Nem kellett sokat várnom és egy kék Volkswagen fékezett le mellettem. A vezető kiszállt. Egy fekete hajú, barna szemű, kb. 22-23 éves pasas lehetett.
-Szépjónapot! Lena Lovel?
-Igen. Jónapot!-köszöntem. Odaért kezet nyújtott.
-Klaus Hermann az ingatlanközvetítő-mondta és kezetfogtunk.-Tegeződhetünk?-kérdezte rögtön.
-Persze.-mondtam.
-Ok. Akkor menjünk mutatom a házat. Kívülről tetszik?
-Ohh persze. Csodálatos. Nagyon szép tényleg. És a környék is nagyon tetszik.
-Hát igen. Nem rossz. Szerintem belülről is tetszeni fog. Bútorozottat keresel, ugye?
-Igen.-feleltem. Épp odaértünk a bejárathoz. Klaus elővette a kulcsokat és kinyitotta az ajtót.
-Ez itt egy ilyen előszoba.-mutatott körbe. Fa lambériával borított helyiségben voltunk ahol gránithoz hasonló vörös kő volt letéve. Volt egy szép cipősszekrény akasztóval és egy nagy tükör.
-Innen nyílik a nappali és a fürdőszoba meg a WC.-kinyitotta az egyik ajtót-Ez itt a fürdő-mutatta. Nem volt túl nagy. Lennt a földhöz hasonlóan tengerkék csempe volt és felül meg egy fokkal világosabb. Volt egy zuhanykabin és fürdőkád is. És a csap fölött tükör és egy fehér fürdőszobaszekrény.
A másik helyiség ugye a WC volt és hát semmi extra nem volt benne. WC és kész xD
-Akkor a következő a nappali.-mondta Klaus és közben elindultunk be. Közben Nekem mindenhol volt külömböző felsóhajtásaim hogy “hmm de szééép!” meg minden xD
A nappali narancssárga volt pont a kedvenc színem. Keleti stílúsuan volt berendezve. Volt egy nagyon szép piros ülőgarnitúra, egy üveg dohányzóasztal, egy fenyőből készült kétajtós szekrény, és állólámpa, könyvespolc, és még egy szekrény. Szőnyeg nem volt de nagyon szép volt a parketta így arra nem is volt szükség. A függöny is narancs színű volt így passzolt a szobához. Amerikai konyha volt így a pult úgymond “fal”nak is megfelelt. Ilyen magas székek is voltak és ezért nem is volt étkezőasztal mert akkora volt az a pult hogy a szoba felöli részén lehetett használni evéshez is.
És volt még egy szoba, a háló. Ott volt bennt egy franciaágy és még egy ruhásszekrény ugyanolyan mint a nappaliban, 2 éjjeliszekrény és ennyi.
-Nos hogy tetszik a lakás?-kérdezte Klaus mikor mindent megmutatott.
-Nagyon szép. Nagyon tetszik.
-És egyedül költöznél?
-Igen. Illetve van egy kutyám…nagytestű. De jólnevelt meg szobatiszta. Szóval Ő is költözne velem.Lehet?
-Persze! Jól is fogja érezni magát biztos, hisz van kert meg minden…
-Egy kérdésem lenne…Mennyi a lakbér?
-………..euró.(mindenki kigondol magának egy számot mert fogalmam sincs hogy mennyibe kerül egy ilyen és nem is fogom most kigondolni)
Teljesen ledöbbentem.
-Ez nagyon olcsó! Hogy lehet hogy CSAK ennyi?
-Hát azt nem tudom, nem az én dolgom hanem a tulajé. De Ő elköltözött külföldre szóval…
-Értem…ÉS mikor költözhetnék ha kiveszem?
-Akár holnap is.
-Holnap?! Ez nagyszerű! És kauciót nem kér?
-Nem. Csak a szerződést kell aláírni.
-És azt hol tudom?
-Itt és most-mosolygott Klaus, és benyúlt a táskájába, elővett egy papírt. Azért jól elolvastam mindent a szerződésbe, hogy azért tudjam mit írok alá, aztán odafirkantottam a nevemet.
-Akkor most felhívom a tulajt.-mondta.
Beszélt olyan 3 percig. Elmondta, hogy kiadta a lakást, és megadta a telefonszámomat meg elkérte a bankszámlaszámot ahova majd küldenem kell rendszeresen a pénzt. Mikor búcsúztunk el odaadta a kulcsokat.
-Ne vigyelek el valameddig?-kérdezte mikor indultunk.
-Áh nem kell köszi. Jó idő van szívesen sétálok.
-Hát jó. Akkor szia!-mondta és beszállt az autóba majd elhajtott.
A buszig sétáltam (most a rövidebb úton) és pont 11re be is értem a munkahelyemre.Suzy már ott volt.
-Hello!-köszöntem mikor bementem.
-NA szia! Na na na? Mi volt?
-Hooolnap költözöm!-kiáltottam lelkesen.
-Áááá de jó!-örült velem Suzy. Végre. Akkor házavató buli? XD
-Nem lesz.
-Kár…És szép?
-Nagyon.-több 10 perces élménybeszámolót tartottam minden egyes négyzetcentiméterről de aztán jött az első vendégünk és abba kellett hagynom….
Mikor hazaértem:
Niki otthon volt mert ma szabadnapos volt. Szerencsére Arnold nem volt ott.
-Szia!-köszöntem mikor beléptem a nappaliba ahol épp TV-t nézett.
-Szia-köszönt de mást nem szólt csak bambulta tovább a TV-t.
-Beszélnünk kell.-mondtam határozottan.
-Mond….
-Holnap elköltözök!