Nem sztori...még :D

Hali! Gondoltam 2010 előtt még 1x életjelet adok magamról :D Először is köszönöm mindenkinek a pozitív üzeneteket. Nagyon jól estek tényleg :) Másodszor pedig:
Kinek hogy tellt a karácsony? :D
Hát én nem panaszkodhatok. Úgy volt h karácsonykor kapok koncerjegyeket a bécsi TH koncertre. Karácsony előtt 2 nappal közölték velem h nem sikerült mevenni. Egy egész világ dőlt bennem össze...Mikor nyitottam karácsonykor az ajándékaimat végig élt bennem a reménycsillag h hátha mégis...És jól sejtettem! Az utolsó vékony ajándék egy boríték volt. Aszittem pénz van benne erre kinyitom és a fenti képen látható csodát láttam :D
Gondolom mondanom se kell h örültem neki...Sírtam tapsoltam ugráltam ölelgettem mindenkit.Az óta jobban vigyázok rá mint az életemre xD Na mindegy. Gondoltam megosztom ezt az örömhírt veletek :) Szerintem hétfőn lesz új rész is. Szóval Boldog Újévet Nektek!!!!:)

67.rész szombat

És 2009 utolsó része :)
_______________________
Én pillanatok alatt felpattantam a lóra. Furcsa érzés volt 6 év után újra egy ilyen csodálatos állat hátán ülni. Billnek viszont kicsit nehézkesebben ment a dolog.
-Tudsz lovagolni?-kérdeztem.
-Hááát...Talán. Fogjuk rá-mmm ez nem volt valami meggyőző de mindegy. Mondjuk azt nem szeretném ha miattam leesne a lóról és baja essen vagy ilyesmi...
Aztán elindultunk egy nagyon örültem neki, hogy a lovak nem angol hanem western nyereggel voltak felszerelve. Túralovagláshoz az sokkal kényelmesebb, és én szerencsére mindkettővel tudok lovagolni^^
Gyönyörű helyeken mentünk végig, közben beszélgettünk és nagyon jól éreztük magunkat. Bill ment elöl hiszen ő tudta az utat. Az ő lova is fekete volt és Hidalgonak hívták mint abban a filmben is a lovat. Bill eszméletlenül jól mutatott a Hidalgo hátán, és első kétségeim ellenére nagyon jól lovagolt. Hol vágtában mentünk, hol csak simán lépésben. Annyira jól kikapcsolódtunk, hogy az nem igaz. Mindent kizártunk magunk körül. Itt nem volt TH, nem voltak a rajongók, nem voltak a rosszindulatú féltékeny suttyók és senki aki piszkálhatott volna minket. Csak mi ketten voltunk, a két ló és a természet.
Kb. olyan 3 órát lovagolhattunk, mikor két alakot pillantottunk meg, akik valami fatörzsön ültek. Mikor közelebb értünk, láttam, hogy Tina és Tom azok. És volt mellettük egy csomó csomag is. Őrülten szép helyen voltunk. Mindenhol fák, egy tűzrakóhely és egy magas valami ahonnan vízesés jött le egy kis tóba. Csodálatos volt! Annyira boldog voltam, hogy Bill egy ilyen szép helyre hozott...
-Sziasztok! Na milyen volt a túra?-kérdezte Tina. Mi addig leszálltunk a lovakról.
-Bill feltudott mászni a lóra vagy leesett róla? Na és szegény állat hányszor dobott le?-kérdezte gonoszan Tom. Én csak mosolyogtam, Bill is vigyorgott és azt mondta:
-Engem veled ellentétben szeretnek az állatok.
-Jah mert családtagnak tekintenek téged :P-folytatta a csipkelődést Tom.
-Na jó fiúk ezt fejezzétek be.-utasította rendre őket Tina határozottan. Mire ők befejezték. Leszerszámoztuk gyorsan Billel a lovakat és kikötöttük őket.
-Tom ugye most nem mondjátok komolyan, hogy nem állítottátok fel a sátrakat?-kérdezte Bill.
-Sátor? Sátorozni fogunk és itt is alszunk?-kérdeztem lelkesen.
-Aha! Bizony!-mondta Bill.
-Király! Úgy imádlak!-mondtam és megöleltem.
Szóval Tomék tényleg mégcsak ki se pakoltak csak ledöglöttek a farönkjükre xD Így most a két fiú nekilátott kipakolni és felállítani a sátrat. Mi akartunk ugyan segíteni, de ők nem engedték (na nem mintha azért annyira ellenkeztünk volna ez ellen de mind1 xD). Szerencsére egy pléd pont az egyik hátizsák tetején volt, így mi azt szépen leterítettük és figyeltük ahogy a fiúk szerencsétlenkednek :D Nagyon viccesek voltak. Aztán már nem bírtuk a szenvedésüket tovább nézni és segítettünk. Hát hiába...az kiderült, hogy a Kaulitz ikrek nem a sátorfelállításból diplomáztak XD Miután álltak a sátrak (2 sátor volt egyik Billé és enyém másik értelemszerűen Tomé és Tináé) nekiláttunk kaját csinálni. A tűzrakás se volt épp a legegyszerűbb feladat így azzal is órákat szerencsétlenkedtünk. Amikor végre égett a tűz tudtunk kaját csinálni. Mire a kaja kész lett már vagy 5 óra volt (lehet hogy azért készült ilyen lassan mert a fiúk mindenáron előbb akartak mindent felfalni :D) Addigra már sötétedett.
Tábortűz mellet nekiláttunk vacsizni. Tom persze gondoskodott róla, hogy ne kelljen csöndbe lennünk mert hozott gitárt és gitározott Bill pedig énekelt. Na meg persze általában mind a négyen énekeltünk, de néha csak Billt hallgattuk. Nagyon jó volt. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. Mikor már nagyon későre járt az idő és már nagyon elfáradtunk, elmentünk a sátrakba aludni (előtte a tüzet eloltottuk). Bementünk Billel és lefeküdtünk. Ő velem szemben feküdt és átkarolt.
-Na jól érezted magad?-kérdezte.
-Viccelsz? Ez életem legkirályabb napja volt! Még sose volt ilyen szép névnapom. Nekem van a világ legjobb pasija! Imádlak.-mondtam és megcsókoltam. Még egy 10 percig csókolóztunk. Mikor abbahagytuk Bill megszólalt:
-Én is szeretlek...nagyon szeretlek.
______________________________________________
Na hát akkor valoszínűleg ebben az évben ez volt az utolsó rész, de majd jövőre folytatom :D Mindenkinek nagyon szép karácsonyt és boldog új évet kívánok!

66.rész-szombat

Sziasztok! Valoszínűleg ebben az évben már ez az utolsó előtti rész (holnap lesz az utolsó), ugyanis az ünnepek alatt ide-oda fogok menni családhoz meg ilyenek, meg úgy egyébként is karácsonykor inkább a többiekkel törődök nem a gép előtt ülök :) Ja, és szilveszterkor meg partytime lesz xD Ugyhogy akkor se fogok írni 4 napig minimum xD Szóval 2009 utolsó előtti része:
__________________________________________________
Másnap reggel:
-Édesem, ideje felkelni.-cirógatta Bill édesen az arcomat.
-Mmmmm...még neee!-morogtam és erre a másik oldalamra fordultam. Utáltam reggel felkelni és ez még akkor se változott ha a világ legcukibb pasija vagyis az én drága szerelmem ébresztett.
-Na! Veronkám felkelni!-mondta mostmár határozottabban )és én ezt nem láttam de már felállt)
-Neeem!-mondtam és a fejemre húztam a takarót is.
-Nem? Rendben-mondta, és azonnal lerántotta rólam a takarót.
-Ajjj Fázok!-mondtam. De még így is próbáltam tovább aludni. (Ezt megintcsak nem láttam de az ajtó nyitva volt és Tina kukucskált be rajta, kezében egy csésze kávéval. Majd Bill segélykéső tekintettel nézett rá.)
-Ohh Bill hiába. Nekem 16 év alatt szerintem egyszer sikerült őt felébresztenem úgy hogy nem hajított utánam egy tárgyat se, sőt még mosolygott is. És az is az a nap volt amikor Téged megismert.-mondta és belekortyolt a kávéba-Egyébként sok szerencsét!-mondta. (és ezt már megintcsak nem láthattam hiszen csukva volt a szemem és próbáltam aludni de Tina elment)
-Na jó...Te akartad...-mondta Bill vigyorogva. (ezt én se nem láttam, se nem hallottam)
Hirtelen Bill a térdem alá és a hasam alá nyúlt a kezeivel majd nagy meglepetésemre, mint a kisbabákat úgy ragadt meg és kezdett el kivinni a szobából.
-Ááááááááá!!!Bíííííll le fogsz ejtenííí!!! AZONNAL TEGYÉL LE!!!!-kiabáltam. Nagyon megijedtem. Mindenre számítottam volna, csak erre nem.
-Oké.-mondta mikor elértünk a lépcsőhöz. És letett.
-Kösz...-mondtam.
-Egyébként jóreggelt!-puszilt szájon.
-Neked is.-mondtam.Eddig észre se vettem de ő már teljesen fel volt öltözve. A haja és a sminkje is tökéletesen állt.
-Mióta vagy fönnt? És hány óra van?-kérdeztem.
-Én reggel hatkor kelltem, és most 9 óra van.
-Eddig aludtam?-kérdeztem miközben elkezdtünk lefelé menni a lépcsőn.
-Hát ezek szerint.-mosolygott. Közben leértünk a konyhába.
-'Reggelt.-köszöntem álmosan. Örömmel láttam, hogy Tina még nincs kész, és ő is csak pizsiben van. Tom viszont Billhez hasonlóan teljes harci díszben állt (magyarul készen volt xD)
-Na jóreggelt álomszuszék!-köszönt Tom mosolyogva. Hihetetlen mennyire hasonlított Billre...
-Na hali!-mondta Tina.-Bill hogy sikerült ilyen hamar felébreszteni? Megúsztad sérülések nélkül?
-Meg szerencsére.-mosolygott.Nekem már volt kitéve kávé és friss vajas piritós. Elkezdtem enni.Közben beszélgettünk.
-Na és hová megyünk?-kérdeztem miután megettem a reggelit.
-Titok.-mosolygott sejtelmesen Bill.
-Naaa mostmár elárulhatnátok.-mondtam.
-Minek? Úgyis nemsoká megtudod.-mondta Tom.
-Hát mert csak-mondtam nevetve.
Aztán Bill mondta, hogy mostmár öltözzek fel mert lassan indulnánk. Tináék előbb elindultak. Bár, hogy hova azt nem tudtam még mindig...
-Kész vagyok!-mondtam Billnek.
-Remek! Akkor gyere.-mondta és kimentünk. A ház előtt volt egy kocsi. Ami mint kiderült Billé és Tomé, csak még nincs a nevükön mert még nem 18 évesek. Mi Billel hátraülltünk Saki meg vezetett. Útközben dumálgattunk egy csomót. Aztán amikor már kiértünk Magdeburgból Bill bekötötte a szememet.
-Ezt minek?-kérdeztem.
-Hogy ne tudd hova megyünk.-mondta.Így mentünk egy 20 percet majd megálltunk.
-Ottvagyunk már?-kérdeztem. Mondjuk ezt a 20 perc alatt én 50x kérdeztem meg (tisztára olyan voltam mint Szamár a Shrekből XD)
-Igen!-mondta Bill nagy boldogan.
-Na akkor levehetem ezt?
-Nem! Majd én mindjárt.-Elképzelésem nem volt, hogy hol vagyunk és mi ez a nagy titkolózás.
Kiszálltam Bill segítségével a kocsiból, majd hallom, hogy a kocsi elhajt. Majd Bill lágyan levette a kendőt a szememről. Mikor megláttam hol vagyunk nagyon elámultam. Alig hittem a szememnek.
Egy gyönyörű tisztáson voltunk és ott állt két gyönyörű éjfekete ló.
-Na?-kérdezte mosolyogva-Mit szólsz?
-De...de..te honnan tudtad hogy én...jajj ez olyan szép!-borultam a nyakába.
-Tinától tudtam meg, hogy kisebb korodban imádtál lovagolni, csak egy esés miatt nem engedett anyukád tovább ezt a sportot űzni, és hogy azóta is szeretnél lovagolni, de nem volt rá lehetőséged. Így gondoltam megleplek, és elmegyünk együtt lovagolni a nap további programmját meg majd megtudod.-mondta aranyosan.
-Jajj te ennyire gondolsz rám! És még ilyeneket is kiderítettél rólam! Hihetetlen vagy. Úgy imádlak...-mondtam és megcsókoltam. Majd csillogó szemmel rámnézett.
-Na indulunk?-kérdezte.
-Aha!-mondtam és kiválasztottam magamnak az egyik lovacskát.-Mi a neve?
-Freedom.


____________________________________
Ha esetleg holnap mégsem tudnék még egy részt felrakni, akkor mindenkinek nagyon kellemes, és boldog karácsonyt kívánok! Remélem kaptok sok szép ajándékot (jó sok TH-s pólót xD). Ja, és boldog újévet kívánok nektek! :)

65.rész-szerda,csütörtök,péntek

Másnap reggel megismerkedtünk Sakival. Tényleg nagyon kedves volt. És csinált nekünk reggelit is^^ Bill már jól volt szóval eljött suliba is. Suli után Billnek, Tomnak, Georgnak és Gustavnak fotózásra kellett menni. Mondták, hogy kísérjük el őket és mi is velük mentünk. A buszban (igen a híres TH turnébusszal mentünk amit Saki vezetett) megírtuk a leckénket de inkább hülyültünk. A fotózás nagyon érdekes volt, de a srácok nagyon elfáradtak és késő este értünk csak haza. Georg és Gustav is nálunk (vagyishogy Billék házában) aludt. Az egész hét így telt el, csak volt még interjú és tv-szereplés. Nekünk Tinával már az is kimerítővolt, hogy velük voltunk, hát akkor nekik milyen nehéz lehetett?
Péntek este:
-Végre péntek! Hétvégén végre nyugi lesz!-sóhajtott Tom mikor hazaértünk és leültünk kajálni mind a négyen a tv elé.
-Jaja-szóltunk hárman egyszerre.
-Van valami tervetek hogy mit csinálunk majd?-kérdeztem.
-Hááát ami azt illeti...én kitaláltam valamit-mosolygott sejtelmesen Bill.
-Naaa? Mi az?-kérdeztem lelkesen.
-Nem mondom meg-nyújtott rám nyelvet Bill-Meglepetés!
-Ne legyél márilyen gonosz!!!Mond eeel!-nyávogtam.
-Nem-mondta Bill makacsan.
-Olyan vagy!-vágtam be viccből a durcát.
-Namilyen?-húzott Bill.
-Olyan!-jelentettem ki. Tomék csak nagy szemekkel néztek ránk majd kitört belőlük a nevetés. Ekkor már mi is nevettünk. Mikor sikerült megszólalnom:
-Na okés Cicám akkor mostmár elárulhatod mit csinálunk holnap!-mondtam ravaszan. Úgy gondoltam, hogy majd véletlenül kiböki hirtelen vagy valami, ugyanis majd' meghaltam a kíváncsíságtól. De sajnos csalódnom kellett. Egészen közel hajolt az arcomhoz, mintha meg akarna csókolni, a szemembe nézett (és közben az ellenállhatatlan mosolyát vette fel) majd így szólt:
-Majd meglátod!-Tináék erre újra nevetni kezdtek.
-Ti tudjátok?-kérdeztem.Erre egy szót se szóltak csak egymásra néztek és vigyorogtak.
-Ez nem ééér! Mindenki tudja csak én nem????
-Ez meglepetés!-mondta Bill-Elvégre holnap névnapod van Veronkám.-mosolygott. Tényleg! Szerintem én vagyok az egyetlen ember a Földön aki elfelejti a saját névnapját XD De Bill nem felejtette el. Olyan édes.Erre váratlanul megöleltem és hozzábújtam.
-Úgy szeretlek.-mondtam.
-Hűűű ez aztán a hirtelen váltás. Előbb még hisztiztél mostmeg szeretgeted Billt. Nem is tudom...Úgy emlékeztetsz valamkire...-Tinára nézett-Mondjuk nincs véletlenül egy ikertestvéred?
-Tooom! Én nem is szoktam hisztizni!-háborodott fel Tina. Erre mindannyian nevettünk. Tina meg nyakon vágta Tomot persze csak úgy hülyülésből xD Szóval az este remekül tellt. Még egy csomót fennt voltunk és nevetgéltünk. Aztán elmentünk aludni. Mikor lefeküdtünk én még egy csomó ideig nem tudtam aludni. Gondolkodtam...eszembe jutott az elmúlt pár hét, és hogy milyen őrülten mázlista vagyok. Pár hete még csak álmodoztam Billről, és most meg itt fekszek mellette az ágyában és nézhetem ahogy édesen alszik. Hány rajongó álmodozik erről...És nekem mégis valóra vállt az álmom. Ez olyan hihetetlen. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Ez örömkönny volt.
-Te még nem alszol?-kérdezte Bill álmosan. Hogy ébredt fel?
-De...Próbálok-mosolyogtam.
-Ja értem-és megpuszilta a homolokomat.
-Csak néztem, hogy milyen édesen alszol és gondolkodtam.
-Min gondolkodtál?-kérdezte.
-Azon,hogy nagyon szeretlek...

64.rész

Sziasztok!
Na hát kéremszépen....Hétfő éjfél után vagyis kedd hajnalban bemutatták a World Behind My Wall klippet sztem eszméletlenül jó. Engem az alap felépítése kicsit az An Deiner Seite-ra emlékeztet a sok fiúk életéből bevágott részecske miatt és ez szerintem nagyon jó.



Találtam egy nagyon vicces vidit is Best of 2009. Én szakadtam a nevetéstől. Nekem a kedvenceim a 7-es,5-ös és a 4es :D




Közben hogy egy kicsit karácsonyi hangulatunk legyen kiraktam egy karácsonyi képet Billről. Sztem nagyon cukker kép^^

Ja, és végre valahára sikerült felraknom a bloghoz egy csetet szal oda lehet irkálni. :)

A másik blogomon (http://ich-liebebill.blogspot.com -on) elkezdtem írni egy új TH-s sztorit. Ott mondjuk sokkal ritkábban számíthattok részre de azért igyekszem :)

És hogy a lényeget ki ne felejtsem itt a legújabb rész:

64.rész
-Igen?-szólt bele Bill.
-...
-Szia Anyu! Mi újság?
-...
-Kicsoda? Már is? Hogyhogy? És miért nem jött át? Jajj de ez tök szuper!-lelkendezett Bill. Csak mi nem tudtuk hogy minek örülhet ennyire. Vajon mi aaaaz? Majd megölt a kíváncsiság. Az biztos, hogy egy személyről van szó, de hogy mi van vele meg ki ő azt nem tudtam kikövetkeztetni. Mondjuk annyi világossá vált, hogy az illető a közelben lehet mivelhogy Bill megkérdezte miért nem jött át :D
-...
-Jaaa...Így már minden világos.-mondta lassan és széles vigyor ült az arcán.
-...
-Oké.
-...
-Persze, már jobban. És ti?
-...
-Ja Tom is jól van.
-...
-Nyugi nem gyújtjuk fel a házat.-nevetett Bill. Erre a kijelentésre mi is nevettünk. Tinával mi is tudjuk milyen ha anyu épp nincs otthon és folyton azt hajtogatja telefonon, hogy így vigyázzunk és úgy "ne gyújtsuk fel a házat" xD De ezek szerint Simone is ilyen. Hiába ezek az anyák :D...
-...
-Aha itt vannak. Tomot adjam?
-...
-Jól van megmondom.
-...
-Ok.
-...
-Ok Joccakát.
És letette a telefont. Kérdő tekintettel néztünk rá.
-Na?-kérdezett Tom.
-Nem fogod elhinni!-mondta Bill.-Saki hazajött!-Tom nagyon örült. De mi Tinával nem igazán tudtuk ki az a Saki.
-Tényleg?! De jóóó! Mikor?-örült Tom, és fel is akart volna ugrani, de ezt az ölében pihenő Tinától nem tudta megtenni, így Tina majdnem leesett.
-Hé!-háborodott fel.
-Ohh bocs szivem-szabadkozott Tom-Na mesélj már Bill! Miért nem jött át?
-Anyu azt mondta át akart jönni, meg már itt is volt, de aztán úgy gondolta este van és nem zavar.
-Te, nem lehet, hogy őt hallottátok?
-De! Tom zseni vagy!
-Tudom-"szerénykedett".Ez idő alatt Tinával mi csak értetlenül néztük az ikreket. Ki az a Saki?
-STOP!-kiáltott Tina. Billék tök meglepődve (és oltári vicces fejjel xD) rá néztek.-Beavatnátok minket is?
-Ohh bocs szivem-mondta Tom-Na szaaal Saki a mi úgymond "testőrünk" tudod kell ilyen nekünk. Mielőtt ideköltöztetek azelőtt egy nappal ment el úgymond egy kis "szabira". Addig is minden lépésünk meg volt figyelve. Hogy a rajongók ne törjenek ránk. Érted? És Saki általában a suliba is meg mindenhova jön velünk. Nagyon jó fej, és tökre bírjuk őt. Olyan mintha a legjobb barátunk lenne.
-Bizony.-helyeselt Bill.-De holnap majd ti is megismeritek.
-Ok. Király.-mondtuk Tinával. Ha Bill és Tom ennyire kedvelik tuti jófej. És még meg is nyugodhattunk, hogy se betörő se pedig valami "szörny"(XD) nem akart ránktörni csupán Saki, a fiúk testőre.
Hirtelen csengettek.
-Ez a pizza lesz!-kiáltott fel Tom. Tina rögtön felpattant és Tom is. És kimentek átvenni a kaját. Egy szempillantás alatt már három doboz pizzával tértek vissza.
-Ez csak három-néztem Billre, mivelhogy ő rendelte a pizzákat.
-Ömm. Tudom de én nem ehetek még mert diétáznom kell. Tudod beteg vagyok-mondta kicsit szomorkás hangon.
-Jaaa...kár.-mondtam.Nekiláttunk az evéshez. Csak az én kis Billemet sajnáltam aki csak ropit ehetett...Még alig kezdtünk enni, és Bill odahajolt hozzám.
-Nem haragszol ha én felmegyek? Elég fáradt vagyok...-mondta. Tényleg nem volt valami jó színben :(
-Nem persze menj csak. Én ezt gyors megeszem és én is megyek ok?
-Oksi. De lehet hogy alszom már ugyhogy-megpuszilt-szia cicám.
-Szia.-néztem rá és ő felment. Én nem tudtam mind megenni a pizzámat meg Tina se így majdnem az összeset Tom ette meg. Ezután felajánlották, hogy átmennek és hoznak át pizsit nekem is. Én meg addig felmentem. Bementem Billhez, de ő már aludt. Olyan kis aranyosan szundikált mint egy kisbaba^^ Ugyhogy gondoltam nem ébresztem fel, inkább csöndben kimentem. Tináék már pont visszaértek. Tina a kezembe nyomott egy kisebb táskát.
-Tessék hoztam át pizsit. Nem tudtam miben óhajtasz aludni így minden félét betettem.
-Ok köszi.
-Bill alszik már?-kérdezte Tom.
-Igen-mondtam.
-Akkor mindegy.
-Ja egyébként hol a fürdő?-kérdeztem.
-Itt ez Bill ajtajával szemben az ő fürdője.-mutatta Tom.-muszály volt neki külön fürdőt kialakítani mert különben soha nem lehetne időben bejutni a fürdőszobába. Szinte ott él...-viccelődött Tom. Nevettünk :D
-Ok köszi. Akkor én megyek lezuhizni.Sziasztok!
-Szia!-köszöntek. Én bementem a fürdőbe. Letusoltam és felvettem pizsit. Mivel eléggé fáztam egy hosszú feket pizsit vettem, meg egy pólót. Aztán bementem Billhez és lefeküdtem mellé.

63.rész kedd

Szijjasztóóóóóóóók!!!! Hát tudom h jó régen nem hoztam új részt, de a gépünket kórházba vitte a mentő (magyarul bedöglött és ismerősünk megcsinálta xD) na és nem tudtam netezni de most már minden rendi szal tudok írni is :) Ja, és tegnap megkaptam a jegyeket a TH koncertre szal heppíííííííí vagyok^^ Ezt csak úgy gondoltam megosztom veletek a jó hírt :D Na itt a kövi részecske:
Rendeltünk pizzát. Ameddig váraktunk, átmentünk a nappalibe. Tom elterült a fotelben az én drága Tinám meg az ölébe csüccsent^^ Mi meg Billel az ágyra telepedtünk vissza. Felkuporodtam az ágyra és odabújtam hozzá, mert kicsit fáztam ugyhogy betakaróztunk.
-Ömm...Egyébként kérdezhetnék valamit?-kérdezte Bill.
-Kivele öcskös!-mondta Tom.
-Mielőtt megérkeztetek...Előtte 10 perccel voltatok már itt?-Tom kicsit gondolkodott és közben hülyén nézett xD Tina is xD
-Nem. Mér?
-Hát semmi, csak mielőtt jöttetek hallottunk valamit. Mintha valaki be akart volna jönni...
-Hát szerintem ti halucináltatok vagy túl sokat ittatok xD-poénkodott Tom és nevetett. Meg Tina is. Én meg Bill nem. Tom ezzel egyáltalán nem nyugtatott meg, és Billt se. Ha nem Tomék voltak, akkor ki vagy mi? Tisztán hallottuk a zajt. De azért úgy láttam Tina és Tom se volt 100%is nyugodt. Ott négyen abban a nagy házban késő este...Kicsit ijesztő volt. Hirtelen Bill telefonja csöngött.
-Igen?-szólt bele...

Bocsi hogy csak ilyen kevés, de most ennyi jutott na mindegy majd szerdán lesz még új vagy talán holnap de nem biztos. Na sziasztok!^^