40.rész

Millió bocsesz hogy ilyen soká írtam részt. De azért nekem is nyár van és még a Barátok Közt is el szokott menni nyáriszünetre hát én is szabadságoltam kicsit :D Ezentúl próbálok több részt feltenni de nem akarok semmit megígérni mert ez az augusztus elég bő hónap lesz nkm rengeteg dolgom meg programom lesz szóval akármilyen furcsa szeptembertől több időm lesz. Az oldal nemsoká 1 éves lesz arra egy különmeglepim ;)
Most viszont itt a következő rész:)


Miután elment Bill nem bírta egyedül maradni. Úgy cikáztak a gondolatok a fejemben, mintha valami felgyorsított színesfilm lenne aminek a a jeleneteit jól összekeverték. Így mégis jobbnak találtam, hogy felhívok valakit, mondjuk Nikit.
-SZia Niki-köszöntem neki.
-Sziaa! Mi újság?
-Idetudsz jönni most???? Vagy tudunk találkozni most???-kérdeztem gyorsan.
-Hát mondjuk ja. Miért? Mi történt?
-MAjd elmondom.
-Ok. 15 perc és ott vagyok.
-Jó. Szia!
Miután letettem a telót erőtlenül rádőltem az ágyra és a plafont nézte. Istenem milyen végtelenül hosszú tud lenni 15 perc... Főleg ha közben ismét csöng a telefon.
-Halló?-kaptam fel.
-Lena Lovel?-szólt bele egy ismeretlen hang. Kissé meg is ijedtem ki lehet az.
-Igen.-mondtam bizonytalanul.
Semmi komoly. A rendőrségtől hívtak. Be kell mennem tanuvallomást tenni. Szuper még ez is...
***
-Végre itt vagy!-támadtam le az ajtóban Nikit, mikor megérkezett.
-Neked is szia.-mondta.-Na mi van???-kérdezte amikor mentünk be a nappaliba.
-Szerintem előtte üllj le, mert be fogsz halni attól amit mesélek.
-Oké.-mondta én meg betereltem őt. Gyorsan töltöttem 2 pohár Colát és leülltem én is mellé a kanapéra. Közben Lucky üdvözölte már vendégünket és be is telepedett Niki ölébe.
Utána pedig elmeséltem neki mindent. Kezdtem Kevinnél és befejeztem Billnél.
-Ez valami vicc?-kérdezte.
-Bárcsak az lenne...-sóhajtottam.
-Az a baromarcú el akart rabolni???
-El. AZtán jöttek Billék.
-Billék...hallod, a te életed olyan mint egy kész szappanopera! Ilyen csak a filmekben történhet.-csóválta a fejét.- De legalább feljelentetted?
-Igen. Tom kihívta a zsarukat de majd még ma nekem is be kell mennem vallomást tenni.
-Nem irigyellek. Hihetetlen vagy van olyan hét amikor ne történjék veled valami elképesztő???
-Nincs...de mihez kezdjek most?
-Hát...fogalmam sincs. Bill milyen volt? Hogy viselkedett veled? Baráti vagy inkább több mint baráti volt?
-Hát...-gondolkodtam el-Inkább több mint baráti, de lehet én magyaráztam bele többet.
-Értem. És te?
-Én? Én mi?-értetlenkedtem. Ja és egyébként utálom mikor niki ennyire "hivatalos"...
-Te mit érzel iránta? Szereted még?
-Nem!-vágtam rá gyorsan.-Nem vagyis már csak max barátként. Semmi több.De jajj Niki! Ne csináld már nem a legjobb barátnődön kéne gyakorolnod én nem a pácéensed vagyok!!!-tereltem a témát gyorsan. Túl kínos nekem ez a Bill téma.
-Nem úgy kezellek. De BIZTOS nem érzel többet????
-Soha semmiben nem voltam ilyen biztos. Azok után amit tett...nálam nincs 2 esély. 1 van. Ha azt elbénázta ennyi. Sose tudnék benne már úgy megbízni...
-Végülis érthető...de nekem van egy olyan érzésem még magadat is megpróbálod becsapni.
-Miért? Ezt hogy érted?
-Te még mindig odavagy érte csak próbálod leplezni mondom még magad előtt is.
-Ez nem így van!!!!!!!
-Jól van jól van nehogy leharapd a fejem...
Sértődötten hátradőltem és gondolkodtam. Olyan szar tudom, hogy nem hisz nekem Niki pedig tényleg nem több barátnál...
-Hányra kell bemenni a kapitányságra?-zökkentett ki.
-Eumm...asszem most indulnom kéne.-álltam fel.
-Ok. Beviszlek. Addig szedd össze az irataidat én meg elmosom ezt a két poharat.-momndta és felkapta az említett tárgyakat majd elindult velük a mosogató felé. NEm hittem se a fülemnek se a szememnek.
-Te beteg vagy? Magadtól mosogatsz?!-tátottam el a szám.
-Csak 2 pohár és csak azért mert úgy gondoltam a történtek után nem tűnik fel neked egy ilyen apróság hogy ilyeneket csinálok de tévedtem xD-nevetett.
-Túl rég óta ismerlek, hogy ez ne legyen nagyobb meglepetés mint Kevin az ajtómban :P-mondtam és elkezdtem kotorászni a papírjaimat.
Útközben rájöttem, hogy csodálkozok magamon. Sokkal jobban ki kellett volna buknom ezen a Kevines ügyön. De talán annyi minden történt már énvelem, hogy egy ilyen kis "apróságon" meglepődni se tudok?