A hét videója:

2010. július 27., kedd


Köszönöm az újabb daíjat Erika Inonak és Frunak

Hogy mit szeretek a Tokio Hotelben? Sokmindent :) Imádom a zenéiket. Különleges számaik vannak, nem átlagosak. Akármilyen kedvem van, jó, szomorú, ideges, csalódott ha TH-t hallgatok akkor mindig megnyugszok és jó kedvem lesz. Imádom a 4 fiút :) Billt és Tomot még az életemnél is jobban szeretem xD Mert aranyosak, cukik, szexik, kedvesek, jófejek, viccesek, ügyesek, tehetségesek, mert a Tokio Hotelben vannak és még sorolhatnék millió dolgot amiért imádom őket :D A Tokio Hotel kapcsán rengeteg jóbarátom lett, a legjobb barátnőimet a THnak köszönhetem mert miattuk ismertem meg őket. Rengeteg jó élményem van amit általuk szereztem, és hát életem 95%a körülöttük forog :D SZóval mégis úgy MINDENT szeretek bennük :)


Továbbküldöm a díjat:
Fru
Erika Ino
Eva Kaulitz
Tücsy
Lisa
szany
Dido Taylor


___________________________________________________
Bocsika h régen volt rész igyekszek a következővel ígérem :)









Barátnőmmel, Nikivel elkezdtünk egy olyan dolgot, hogy aláírásokat gyűjtünk azért, hogy legyen itt Magyarországon TH koncert. A koncertszervezőknek minimum 1500 név kell, hogy elhívják őket hozzánk.
A lényeg, hogy mi azt csináljuk hogy többen elmegyünk 2 fős csoportokban, és utcán leállítunk mindenkit aki velünk szembe jön és aláíratjuk vele a papírkánkat.
Ezt mindennap csináljuk akinek esetleg lenne rá ideje és kedve, hogy eljönjön és segítsen nekünk gyűjteni az vegyen fel engem msnre [ manockah89@hotmail.com ] és elmondom hol mikor gyűjtünk.
Minden egyes névvel előrébbvagyunk a gyűjtésben tehát ha van időd akkor barátaiddal, ismerőseiddel akárkivel aláírathatsz egy papírt és ha elküldöd nekem postán az is jó. Ha csak 10 nevet sikerül gyűjteni azt is küldjétek el nekünk.
Szóval kérek mindenkit aki igazi TH fan segítsen nekünk!

Kérdésekre ezzel kapcsolatban válaszolunk:
Tinci: msn: manockah89@hotmail.com e-mail: tincikaulitz@citromail.hu
Niki: msn: juhasz.nuku@hotmail.com

2010. július 19., hétfő

Thx :)

Újabb díjakat kaptam ismételten köszönöm ezeket is Frunak :)


Továbbküldöm:
Erika Ino
Dido Taylor
szany
Mesii

2010. július 15., csütörtök

39.rész

Köszönöm Eva Kaulitznak is a Kiválló Szerkesztő díjat :)
**************
-Fuh ez baromi jó volt!-nyújtózkodott Bill mikor vége lett a filmnek.
Miután elpakoltunk a konyhában Bill még nem volt hajlandó elmenni (ennek mondjuk örültem) ezért betettünk egy vígjátékot és megnéztük.
-Igen nekem is nagyon tetszett. Ez a kedvenc filmem :D
-Szerintem mostantól nekem is ez-vágta rá Bill.
-Nah örülök, hogy tetszett-mosolyogtam elégedetten.-És most? Mi lesz?-kérdeztem.
-Ömm...betehetnél még egy filmet?-nézett rám kiskutyaszemekkel.
Én nem akartam bunkónak tűnni, hogyx kipaterolom a lakásomból mert nem zavart. Viszont haza kéne mennie átöltözni meg ilyenek.
-Bill...köszönök mindent amit ma meg tegnap tettél értem. Jófej vagy hogy itt maradtál, de mostmár ideje hazamenned nem gondolod? Nem mintha zavarnál, mert tök jó hogy itt vagy de...
-Figyelj Lena...-vágott közbe hirtelen.-Nem akarok rádakaszkodni. Nehogy félreértsd. De tényleg féltelek...
-Értelek. De nem kell. Semmi bajom nem lesz. Ok?
Mélyet sóhajtott és a földet bámulta. Gondterheltnek tűnt.
-Mi jár a fejedben?-kérdeztem hirtelen.
Meglepetten nézett rám.
-Sokminden...-itt ellhallgatott majd felállt.
-Megvan még a számom?-kérdezte.
-Ööö...-gondolkodtam-Asszem kitöröltem véletlen...megadod?
-Persze. (....telefonszámot mondja...) Megvan?
Gyorsan bepötyögtema telefonba.
-Igen-bólintottam.-Várj megadom az enyémet is.
-Fölösleges. Megvan.-felelte egyszerűen.
Megvan?! Akkor meg miért nem hívott? Vagy ha nem akart miért nem törölte ki? Hűűha lesz min gondolkodnom...
-Ok.-bólintottam.
-Ha valami van a 62.-ben lakounk. Az őrökkel ne törődj majd megmondom nekik ha te vagy engedjenek be. Bármikor eljöhetsz szívesen látunk...Majd hívlak. Ok?
-Ok-bólogattam.
Felvett egy napszemüveget ami a zsebében lehetett és a pulóvere kapucniját majd megszólalt.
-Rendben akkor megyek.Szia!-és el is indult kifelé.
-Várj! Kulcs! Ki kell valahogy engednelek.
Megállt az ajtóban én gyorsan kinyitottam az ajtót.
-Vigyázz fel ne ismerjenek!
-Ne aggódj tudok vigyázni magamra. Szia!-mondta egy gyors puszit nyomott az arcomra amin nemhogy én, de még ő is meglepődött majd elsietett.
Én csak néztem utána majd bezártam az ajtót. Olyan furcsa lett hirtelen. Mármint az egész helyzet furcsa, hogy bvéletlen pont az ő utcájukba költözök, véletlen el akar rabolni Kevin és akkor véletlen ők pont erre járnak és megmentenek, erre Bill ittmarad tök kedves úgy viselkedik mintha...nem mondom ki szóval túl kedves meg ahogy tud nézni....áhh hagyjuk. És akkor mikor mondok valamit hirtelen mintha leöntenék jeges vizzel, hangnemet vállt elbúcsúzik tőlem de mintha egy jeges hűtőszekrény búcsúzkodna és elmegy...Nem értem én ezt.
Eszembe jutott, hogy fel kéne hívnom Suzyt, Corit, Nikit meg mondjuk apát de inkább hagytam...túl sok minden nyomta most a lelkemet és először végig akartam gondolni mindent, hogy tisztán láthassam a helyzetet...

2010. július 13., kedd

38.rész

Mikor felöltöztem és kimentem Bill már végzett a kipakolással. A pultnál üllt és csak bámult kifelé az ablakon. Vajon min gondolkodhat???
Odasétáltam és leülltem vele szemben a másik oldalra. Ekkor vett észre. Kedvesen rámmosolygott és kérdezte:
-Mit kérsz reggelire?
Kicsit meglepődtem.
-Nahát. De vagy nálam vendégségben. Ezt nekem kéne kérdeznem Tőled.-kicsit elgondolkodott.
-Nem számít! Hoztam sütit reggelire. Milyet kérsz?-kérdezte és rámutatott a tálra amit eddig nem is vettem észre. Tényleg teli volt sütivel.
-Ömm...ilyen gyümiset-mondtam és elvettem egyet.
-Ésmég?-kérdezte.
-Mást nem. Imersz, hogy reggel nem vagyok nagy evős.
.Igaz.-mondta és ő maga elé vette a fél tálat xD
-De látom te még mindig édességfüggő vagy-jegyeztem meg nevetve.
-Hát mi tagadás-mondta széles mosollyal.
Evés közben Bill elég sokat beszélt. Kérdeztem őt hogy milyen volt a turné meg úgy alapból az életéről. Furán hangzik, hogy együtt voltunk meg minden és semmit nem tudok szinte az életéről. Ebből látszik milyen őszinte volt velem -.- De ez már mindegy. Érdekes dolgokat mesélt. Igazából arról beszélt milyen a "sztárság". Meghogy hogyan dolgoznak, miként alkotják a dalokat, a fellépések hogyan zajlanak meg ilyenek. A legutóbbi turnéjukról is csomót mesélt. Mondta, hogy ezt élvezte a legjobban.
-Az összes számot szereted az albumról?-kérdeztem.
-Naná! Mindegyik kedves a szívemnek mert mindegyikhez emlékek kötnek.Bár az utóbbi turnén volt egy két szám...amit elég nehezen énekeltem végig.-mondta és kicsit elkomorodott.
-Ezt hogy érted?-értetlenkedtem-A hangodnak volt nehéz vagy mi?
-Nem úgy...-mondta zavartan...-Hagyjuk.
De én nem olyan vagyok. Ha valaki elkezd valamit mondani azt már mondja is végig. Szóval rászálltam.
-Naaaa mond már mi az?
-Semmi csak...-gondolkodott mit mondjon-Geisterfahrer, Zoom...ezek nagyon szép számok. És megérintettek az...emlékeim. Nehéz volt.-mondta. Látványosan kerülte a tekintetemet ez alatt. Világosan értettem mire gondol. NAgyon is jól tudtam, hogy még mindig nem vagyok számára közömbös.
Már vagy 2 órája üllhettünk a pultnál sütit csemegézve. Most viszon kínos lett a helyzet...én nem tudtam mit mondjak és Bill se szólalt meg. Megköszörültem a torkom de nem szólaltam meg csak felálltam és elvettem a tálakat. Odamentem a mosogatóhoz és elkezdtem volna mosogatni de Bill felpattant.
-Hagyjad majd én...-mondta és kikapta volna a tányérokat a kezemből ám én ezt nem hagytam. Jó ok, hogy itt van meg minden de reggelit is ő hozott nem fogom engedni, hogy még ő mosogasson is. Nem rabszolga ő.
-Bill nem!-mondtam és toltam volna el a kezét.
-De igen-erősködött és ő meg az én kezemet lökdöste. A végén már kész dulakodás alakult ki köztünk aminek a végén a tányér látta kárát ugyanis kicsúszott az én kezemből is és ebben a másodpercben Bill is elengedte így az hangos csörömpöléssel a földre hullott és széttört.
-Mmm...azért egyszerűbb módja is lett volna, hogy megússzuk a mosogatást de mind1...csak egy tányér.-mondtam. Bill csak pislogott. Meg én is. Majd egyszerre kitört belőlünk a nevetés. VAgy 5 percig nevettünk mire Bill meg tudott szólalni.
-Jesszusom! Mint az óvodások úgy harcoltunk xD-jegyezte meg Bill.
-Hát ja :D -tettem hozzá.-Na mindegy hozok seprűt-mondtam és megfordultam.
-Ok. Én addig elkezdem összeszedni a nagyobb darabokat-mondta és legugolt a törmelékek mellé.
Gyorsan elmentem a seprűért de mire visszaértem nem láttam ott Billt.
Mi? Hova tűnt?-gondoltam magamban. Még meg se fordultam amikro hirtelen Bill ráugrott a hátamra és majdnem fellökött.
-ÁÁá!!-sikítottam mert nagyon megijesztett.
-Megvagy!-mondta vidáman.És már velem szemben volt.
-Te...te...te normális vagy?-kérdeztem döbbenten de már nevettem rajta.
-Nem hinném xD De ez úgy adta magát.-vigyorgott.
-Hát ez kész...-csóváltam a fejem.-Te tényleg óvodás szinten vagy :D Na mindegy szedjük össe ami ebből a tányérkából maradt-mondtam és nekiláttunk.

Újabb díjam :) köszi Fru :) (L)


Megkaptam a "Kiválló Szerkesztő" díjat Frutól. Nagyon nagyon köszönöm neki :)




7 dolog rólam:


-nagyon utálom a meleget a nyárban csak azt birom h nem kell suliba járnom


-szabadidőm 95%át külömböző TH-s fanfictionok írásával töltöm


-szeretem a forma1et és a focit


-nagyon romantiukus lélek vagyok


-régebben gitároztam másfél évet Tom miatt de abbahagytam mert a tanulás mellett nem volt időm rá


-hihetetlen babonás vagyok


-egyszer bungee jumpingolni vagy ejtőernyőzni akarok és ki akarom próbálni egy Ferrari végsebességét :D








Akiknek továbbküldöm a díjat: