20.rész

Sziasztok!
Először is milliószor is kérhetnék bocsánatot asz se lenne elég...Tudom, nagyon rég óta nem írtam egy szót se a blogba de ahogy Suzykám is írta a csetbe egészen pontosan holnap fogok költözni és annyi dolgom volt, hogy egyszerűen nem tudtam írni :( Illetve írni írtam, de a blogba nem tudtam begépelni...Most szólok hogy előreláthatólag még 2 hétig nem leszek (annyi idő míg az új lakásba bekötik a netet) és utána igyekszem bebótolni a lemaradást :)
Most is informatika órán sikerült egy kicsit írnom rövidke nem a legjobb de remélem tetszik :D



Mikor a főbejáraton mentünk volna ki Tom és Bill hirtelen megtorpantak és elállták az utamat.
-Na de fiúk! Ideáig jövünk?-kérdeztem gyanakvó mosollyal bár fogalmam nem volt mit terveznek.
Tom elővett egy fekete kendőt.
-Csukd be a szemed!-mondta.
-Neee mit a...
-Pszt!-vágott közbe Bill-Csukd be a szemed!
-Hát jó de a kendőt ne szorosra lécci-kérleltem őket. Szerencsére annyira tényleg nem kötötték szorosra.
-Nehogy nekifezessetek egy fának-nevettem.
-Szerinted megengedném Tomnak, hogy ilyet tegyen?-kérdezte Bill.
-Nem-mosolyogtam.
-És amúgy se tennék veled ilyet-fűzte hozzá Tom kedvesen. Úgy utáltam ilyen vaksin menni. Milyen rossz lehet azoknak akik nem látnak... Már jó 10 perce mentünk én közben mint a Shrekben SZamár folyton kérdezősködtem: Ott vagyunk már? xD Hova megyünk? xD
-Ott vagyunk már?-kérdeztem.
-Ha még egyszer megkérdezed tényleg nekivezetlek egy fának-fenyegetőzött Tom nevetve.
-Bill! Bántani akar-nyávogtam de csak úgy viccből.
-Nem vagyok itt!-mondta.
-Akkor ezt ki mondta?
-Tom.-felelte Bill.
-Nem mert Tom hangját megismerem. Igaz Tom, hogy nem Te mondtad?
-De én mondtam.-nevetett Tom.
-Jólvann...köszi.
Ez után pár másodpercig csöndben mentünk majd nem bírtam ki, hogy már csak azért is ne kérdezzem meg:
-Ott vagyunk már? XD
-Igen!-felelte Bill.
-Igen?-kérdeztem őszintén meglepődve.
-Igen!-vágta rá Tom.
-AKkor leveszitek ezt az izét rólam?-kérdeztem.
-Nem értem mire gondolsz...-mondta Bill-Ááá vagy a felsődre gondoltál? xD
-Hülye...-nevettem.
-Na jó...-mondta Tom. Éreztem hogy valamelyikőjük elkezdte kioldani a csomót a kendőn. Levették. Lennt voltunk a parton semmi különlegeset nem láttam.
-Ömm...Ide jöttünk?-kérdeztem.
-Nem-mondta Bill fülig érő szájjal és mögém mutatott.
Megfordultam és ott volt egy tök menő motorcsónak.
-Ezzel fogunk elrabolni téged, jó messzire!-mondta Tom.
-WoW! Fiúk ez szuper! Letettétek a jogsit?-kérdeztem vidáman.
-Bizony.-mondta Bill.-Na de szálljunk be. Kicsit beljebb kellett menni a vízbe, hogy beszállhassunk. A beindításnál adódtak némi problémák, de hamar rájött Bill, hogy a féket nem árt kioldani xD AZtán elindultunk. Nagyszerű volt az egész. Ahogy a lágy óceáni szellő az arcomat simogatta és az a sebesség amivel mentünk....Közben beszélgettünk is egy csomót (Az ikrek marakodtak is picit xD) aztán megálltunk valahol a parttól messze és edtünk egy kis friss gyümölcsöt amit Billék hoztak magukkal. CSodásan éreztem magamat velük. Teljes egészében kikapcsoltam, és elfeledtem minden idegességemet. Egyszerűen lazítottunk :D
Aztán visszafelé Bill megengedte, hogy kicsit vezessem a csónakot, majd Tom megjegyezte, hogy tök ügyes vagyok (szerintem csak azért mondta, hogy ne bántson meg, mivel Bill halál sápadtan majdnem félrelökött a kormánytól egy-egy megmozdulásom miatt).AZtán mikor visszaérkeztünk (jópár órát távol lehettünk) boldogan sétáltunk vissza a hotelbe.
-Jajj fiúk, ez nagyszerű volt! Köszönöm hogy elvittetek!-mondtam hálásan és mindkettőjüket megöleltem (Bill szájrapuszit is kapott :D)
-Jajj ugyan már! Nincs mit -mosolygott Tom.
-Igen :)-felelte Bill.
Mikor visszaértünk én gyorsan átszaladtam átöltözni majd rohantam vissza Billékhez mert már idő volt és egyszerre indultunk át apuhoz a vacsira, amiről még nem is sejtettem milyen váratlan meglepetések sorozatát ömleszti majd a nyakamba...